Tudományos kerekasztal-beszélgetés keretén belül emlékeztek meg az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet nemzetközi szakos hallgatói a Felvidékről kitelepített magyarokról.
1947. április 12-én indult el a Felvidékről kitelepített magyar lakossággal az első szerelvény Magyarország felé. 2012-ben e napot nyilvánították a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává.
– Fontos, hogy a magyar diákok, fiatalok ismerjék a Kárpát-medencében élő magyarság történetét és párhuzamot tudjanak vonni a múlt történései és a jelen eseményei között – fejtette ki Kiss Éva professzor, a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetője. – Tudjuk, hogy a második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5-i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország „felbomlasztásáért”. Az Edvard Benes államfő által május és október között életbe léptetett és 1946-ban törvényerőre emelt program az állampolgársági joguktól fosztotta meg a kisebbségben élő magyarokat. A hallgatóknak ismerniük kell a nemzetközi szakirodalmat és a szempontokat a Benes dekrétumok kapcsán, hogy objektív véleménnyel rendelkezzenek. A kerekasztal-beszélgetések és az azt követő viták lehetőséget adnak arra, hogy önálló véleményt alkossanak.
A diskurzuson a második és harmadik évfolyamos nemzetközi szakos hallgatók közül tizenkét diák vett részt. Spenik Katalin Mária és Kostura Orsolya a múlt év folyamán a Rákóczi Szövetség által rendezett tanulmányi vetélkedőn már jeleskedtek e tematikában. Tanulságos kutatást végzett Mihali Máriusz és Kálmán Barnabás, akik a kassai kormányprogramra tértek ki.
Ruszin Sándor és Hladonik Sándor felvázolták Benes politikai nézeteit, és a csehszlovák–szovjet kapcsolatok elemzésére is kitértek. Major Szabina és Jamnicka Alina Benes életútját mutatta be, illetve a vita során kitértek arra, milyenek voltak a magyar jogfosztottak mindennapjai és milyen nagy az ellentét a jogelmélet és a jogszabályok gyakorlata között. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgárságú személyt, internálták a pozsonyi, a kassai, a komáromi magyarokat, lakásaikat elkobozták. Beindult a reszlovakizáció, ami lehetőséget adott „az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak az anyanemzethez való visszatérésre”, gyakorlatilag a felvidéki magyaroknak a vagyonelkobzástól és a kitelepítéstől való megmenekülésre, az állampolgári jogok megszerzésére. Az akció során 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, és a hatóságok 327 ezret nyilvánítottak közülük szlováknak.
Szűcs Ágnes a Benes politika végét szemléltette, Úr Nikolett pedig minden résztvevő számára érdekes tényeket közölt a kitelepítéssel kapcsolatban.
A rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi szakos hallgatók humán szempontok alapján is elemezni tudják a múlt eseményeit.
Dolinai Zsuzsanna,
egyetemi előadótanár
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
