A Real Madrid történelmet írt azzal, hogy egy hete Kijevben zsinórban harmadszor megnyerte a Bajnokok Ligáját. De nemcsak Ronaldóék alkottak maradandót, hanem az ukrán főváros is, hisz Kijev rövid időn belül második alkalommal adott otthont rangos labdarúgó-eseménynek. Hat éve, 2012-ben társrendezőként négy – Kijev, Doneck, Harkiv és Lemberg – városban Európa bajnokságot rendeztek. Akkor sokáig kétséges volt, megbirkózik-e a lehetetlennek tűnő feladattal a házigazda. Sikerült. Azt most ne firtassuk milyen áron. Ezúttal ilyen kételyek a Kelet-Ukrajnában dúló háború ellenére sem merültek fel.
Hat év sok idő, főleg Ukrajna életében. Közben lezajlott egy véres forradalom, melynek következtében elkergették az államfőt, megbuktatták a kormányt, háború robbant ki az ország keleti felében, megrogyott a gazdaság. Mindezek ellenére 2016 végén úgy döntött az UEFA, 2018-ban Kijev ad otthont a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjének. Az ukrán főváros, illetve Ukrajna ezt megelőzően még sohasem volt házigazdája BL- vagy BEK-döntőnek. Platini nemrég beismerte, manipulálták az 1998-as vb sorsolását. Nem lepődnék meg, ha néhány év múlva kiderülne, az Eb-rendezés és a BL-döntő mögött is komoly lobbizás és pénzek mozogtak, hisz óriási bevételeket jelent egy ilyen esemény. A szállodatulajdonosok nem is fogták vissza magukat, nem voltak restek 180-200 ezer hrivnyát elkérni egy amúgy 500 hrivnyás szobáért.
A hét elején a Magyar Sportújságírók Szövetsége Kecskeméten megtartott sportújságíró kongresszusán volt szerencsém találkozni a Nemzeti Sport kiküldött tudósítójával, aki nem is annyira a pályán vagy a kijevi olimpiai stadionban történteket emelte ki. Csillag Péter számára leginkább az szúrt szemet, hogy a főváros és a vidék között óriási szakadék tátong. Kijev az ukrán milliárdosok és oligarchák játszótere -méregdrága autók, milánói és párizsi világmárkák ruháiban grasszáló modellfeleségek. Igazi világváros benyomását keltette. Mindeközben az ország bizonyos részén több mint négy éve háború dúl, egy másikban a létminimum alatt tengődnek az emberek, jobb esetben külföldi rabszolgamunkából tartják el a családjukat. Az is szemet szúrt a kollégának, hogy mindenki oroszul beszél. Ez az elképesztő kontraszt csak azért tűnt fel neki, mert tavaly szeptemberben egy riportsorozat készítése közben néhány napot Kárpátalján töltött, így volt viszonyítási alapja.
A most Kijevbe látogató több mint 30 ezer turistának és szurkolónak azonban nem volt módjuk az összehasonlításra. Ők abban a tudatban tértek haza, hogy Ukrajna egy virágzó ország, nincs itt semmi gond.
