Olyan kevés dolgozó fiatal jut a nyugdíjasokra, hogy a jelenlegi nyugdíjasok életszínvonalának fenntartásához szinte mindenhol évekkel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt.
Új elemzés készült az európai társadalmak elöregedése és a munkaerőhiány közti kapcsolatról. A 35 tagú Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban vizsgálták meg a nyugdíjrendszer változásait az utóbbi évtizedekben. Az látszik, hogy ezekben 1980-ban átlagosan húsz 65 éves vagy annál idősebb ember jutott 100 aktív korúra, addig 2015-re már 27. A következő 35 évre vonatkozó előrejelzés szerint pedig drasztikusan változni fog az arány: 100 aktív korúra 53 nyugdíjas jut majd.
Ez azt jelenti, hogy más tényezők – például a termékenységi ráta – változatlansága esetén majdnem mindenhol emelni kell majd a nyugdíjkorhatárt, ráadásul az eddiginél nagyobb ütemben.
A vizsgált országok közül jelenleg egyedül Dániában fenntartható a nyugdíjasok életszínvonala. Finnországban és Svédországban 4,5 évvel, Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban már 11,5 évvel, Dél-Koreában pedig 15,5 évvel kellene emelni a korhatárt 2050-ig.
Magyarországon a becslések szerint hét évvel, azaz 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.
A nyugdíjak jelenlegi szintjének fenntartásához elengedhetetlennek tűnik, hogy a következő években javuljon a foglalkoztatottsági ráta.
Ukrajna sem jelent kivételt ezen a téren. Itt a társadalom elöregedésén túl a helyzetet a feketegazdaság miatti költségvetési kiesés is súlyosbítja. Mint azt Péntek Anasztázia a Kárpáti Igaz Szónak elmondta,
Kárpátalján is évről évre kevesebb a hivatalosan foglalkoztatottak száma, emiatt a megyei Nyugdíjalap évi 1,6 milliárd hrivnya bevételtől esik el.
– A statisztikai adatok tanúsága szerint jelenleg 539 ezer munkaképes korú személy él a vidéken, viszont mindössze 190 ezernek van kimutatható munkahelye. Közel 200 ezren feketén dolgoznak, azaz nem fizetnek adót. Nyugdíjasunk viszont 270 ezer van. Holott ahhoz, hogy egy élemedett korú ember méltó nyugdíjat kaphasson, fordított arányra lenne szükség – hangsúlyozza a szakember. – Kárpátalja folyamatosan dotációra szorul, a nyugdíjak 40-50 százalékát az állami költségvetés biztosítja.
Magyar Tímea
