Ma került sor a magyar−ukrán miniszteri megbeszélésre Kárpátalján. A találkozó az oktatási törvény ominózus 7. cikkelye körüli felzúdulást hivatott mérsékelni. Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin külügyminisztereken kívül tárgyalóasztalhoz ült Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter is, valamint a helyi érdekvédelmi szervezetek képviselői. A magyar és ukrán miniszterek konstruktívnak és pozitívnak értékelték a megbeszélést. A két fél közötti párbeszéd dinamikussá vált, a következő találkozóra előreláthatólag július elején kerül sor.
Az ukrán álláspont szerint az állam garantálja a kárpátaljai magyarság identitásának megőrzéséhez szükséges feltételeket, ám megkövetelik az államnyelv hiánytalan elsajátítását.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kiemelte: számukra nagyon fontos, hogy a kisebbség megőrizze identitását, megmaradjanak magyarnak.
Viszont lehetőséget kell adni arra, hogy elsajátítsák az ukrán nyelvet is. A külügyminiszter belátja, változtatni kell az oktatás módszerén. Véleménye szerint az átmeneti időszakot arra kell felhasználni, hogy az érintettek felkészüljenek a változtatásra, átképezzék az oktatókat.
Ezzel egyetértett Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter is, aki hozzátette: céljuk az, hogy Ukrajnában minőségi oktatás folyjon, nemzetiségtől függetlenül.
Hangsúlyozta: a gyerekek érdekében cselekednek, a nemzeti identitás megőrzése mellett az államnyelv szabad használatának képessége elengedhetetlen az önmegvalósításhoz.
Az oktatási miniszter bejelentette: a magyar gyerekeknek érthető módon több idő kell, hogy megtanuljanak ukránul. Figyelembe fogják ezt venni, kicserélik a tankönyveket is, és a tanárok továbbképzéséről is gondoskodnak.
Történtek előrelépések, de még sok erőfeszítést kell tenni ahhoz, hogy a tavaly szeptember előtti hangulathoz vissza tudjunk térni – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
– Magyarország kormánya a jó magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatokban érdekelt – biztosított Szijjártó Péter. – Már-már nosztalgiával tekintünk a tavaly szeptember előtti időszakra, amikor a kétoldalú kapcsolataink infrastrukturális támogatásokról, új határátkelők nyitásáról, vízummentességről szóltak. Sajnálattal konstatáljuk, hogy azóta az oktatási törvény rányomja a bélyegét a két ország viszonyára.
A magyar politikus elmondta: Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogai ne csorbuljanak.
„Ragaszkodunk a kétoldalú, illetve nemzetközi jogszabályok és megállapodások tiszteletben tartásához. Nem szeretnénk vitába bocsátkozni atekintetben, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan kívánja hatékonyabbá tenni az államnyelv oktatását.
Mi csak egy dolgot kérünk, hogy ezt ne a kisebbségi nyelven történő oktatás kárára tegyék.
Örömmel nyugtáztuk Hrinevics asszony azon kijelentését, hogy Ukrajna végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását. Reméljük, el tudják érni, hogy a parlament megszavazza az átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló jogszabályt” – fejtette ki Szijjártó Péter.
A Kárpáti Igaz Szónak Zubánics László, az UMDSZ elnöke megjegyezte: A felek részéről megvan a jóindulat a téma rendezésére, viszont mindkét oldal nehéz helyzetben van. Ukrajna lassan választásokra készül, a visszalépés arculatvesztéssel járna, s ezt egyetlen politikai erő sem engedheti meg magának.
Az oktatási törvény szövegéhez nem tudnak hozzányúlni, még ez a 2023-ig történő halasztás is óriási feszültségeket vált ki a parlamentben. A törvény módosításról szó sincs.
Simon Rita
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.