Ukrajna Európa egyik legnagyobb hulladéktároló országa, derül ki egy friss felmérésből. Egyes megyékből más vidékre szállítják a háztartási szemetet és van, ahol nemes egyszerűséggel a folyókba ürítik a szükségtelenné vált hulladékot, ezzel hatalmas ökológiai kárt okozva.
Lemberg évtizedekig még az 1960-as években megnyitott gribovecki szeméttelepen gyűjtötte hulladékát, mely már régóta megtelt. Addig-addig halogatták a bezárását, míg tragédia nem történt, 2016 májusában a felhalmozódott metángáztól kigyúlt a telep, s az oltás közben négy ember vesztette életét. Lemberg nem az egyetlen város, melynek szemétproblémái vannak. Az ökológiai minisztérium adatai szerint az országban 6,2 ezer legális és 32 ezer illegális telep van, melyek az ország területének hét százalékát foglalják el, amit a természetvédők riasztónak tartanak. E helyeken közel 12,5 milliárd tonna hulladék van felhalmozva, s ezt a lakosság évente újabb 300 millió tonnával toldja meg. Ám a gyűjtők 80 százaléka régóta megtelt és bezárásra vár. Ezért alakítanak ki mind gyakrabban illegális lerakókat. Csak Kijevben március óta 93 ilyet számoltak fel.
Nem jobb a helyzet szűkebb pátriánkban sem. Kárpátalján tavaly 1581 illegális lerakatot szüntettek meg. A megyei lakásgazdálkodási és kommunális főosztály 123 működő hulladéktelepet tart nyilván, melyeknek összterülete 124,93 hektár. 96 lerakó rekultivációra szorul, s legalább 43 új tárolóra lenne szüksége a régiónak. A hulladék begyűjtésével jelenleg 51 különböző tulajdonformájú vállalat foglalkozik 99 kukás autóval. A járművek 75 százaléka azonban műszakilag elöregedett, ám a lakosság 9,321 milliárd hrivnyás tartozása miatt nem tudják azokat felújítani. Talán még sokan emlékeznek rá, hogy az ökológiai helyzet javítása érdekében 2012-ben a beregszászi járási Makkosjánosiban elkezdték egy hulladék-feldolgozó üzem építését, ám megfelelő finanszírozás hiányában, az a mai napig nem készült el. Tavaly 10,289 millió hrivnyát költött a vidék a hulladékgazdálkodási programra, ami viszont csupán töredéke a szükséges összegnek.
A kialakult helyzetre egyszerű a magyarázat: az országban csupán 3 szemétégető – abból is csak egy működik teljes kapacitással – és egyetlen szemétfeldogozó üzem van. Ennek folytán a háztartási hulladék 96 százalékát felhalmozzuk, vagyis csupán 2 százalékát hasznosítjuk újra, míg Európában ez az arány 40 százalék. S hiába lennének vállalkozó kedvű külföldi befektetők, amíg nem teremtenek számukra kifizetődő működési feltételeket, a lábukat sem teszik az országba. Úgy tűnik, a hulladékmentesítés egyelőre senkinek nem érdeke.
