Ugyan augusztusig még van egy hónap, ám június utolsó napján így is igazi csillaghullás volt, hiszen a Lionel Messivel felálló argentin válogatott és a Cristiano Ronaldo vezette portugál együttes is búcsúzott a világbajnokságtól. A csoportkör után az egyenes kieséses szakasszal folytatódott az Oroszországban zajló világtorna.
A „hazai” vb-vélemények sorozatunkban a torna folyamán kárpátaljai játékosokkal, edzőkkel, szakértőkkel és szakírókkal elemezzük és értékeljük a válogatottak szereplését, az egyes játékosok teljesítményét, a játékvezetők ténykedését, kivesézzük a történteket, és felidézzük az érdekességeket.
Nagy Róbert, a Beregvidéki FC egykori sikeredzője:
A Vérke-parti csapattal zsinórban három bajnoki címet és országos amatőr kupát nyerő trénernek van egy teóriája arra, miért is estek ki a portugálok, az argentinok és a spanyolok a nyolcaddöntőben, miért nem tudtak a csoportkörből sem továbbjutni a németek. Szerinte a játékosok a bajnokság és a nemzetközi kupaszereplés miatt leterheltek voltak, és nagyon rossz formában érkeztek Oroszországba.
– Jól látszott Messin, Ronaldón és a spanyolok sztárjain, hogy enerváltan, szinte álmosan futballoztak, annyira kifacsarta őket az elmúlt idény, hogy nem maradt erejük a vb-re – mondta Nagy Róbert. – Át kellene gondolni a vb menetrendjét, főleg ha tovább bővítik a létszámot. Rövid idő alatt kell rengeteg meccset játszani a csapatoknak, kevés idő van a regenerálódni, ilyen körülmények között pedig nehéz folyamatosan kimagasló teljesítményt nyújtani. Egyébként a labda azért gömbölyű, hogy könnyebben megfordulhasson a meccs, és ezt többször is láttuk ezen a vb-n. Ami a folytatást illeti, a papírforma szerint a horvát és az uruguayi válogatott az esélyesebb, bár azt is tudjuk, hogy bármi előfordulhat. Most már sok múlik azon, hogyan tudják mozgósítani tartalékaikat a játékosok.
Sztepan Szelmenszkij, a Szport Tajm megyei sporthetilap főszerkesztője:
– A világbajnokságon bebizonyosodott számomra, hogy befellegzett annak a futballstílusnak, amit a spanyolok és az argentinok honosítottak meg a világon. Ma már a technika és a tiki-taka nem elég, nagyon jó erőnlét, hihetetlen taktikai fegyelmezettség és morális felkészültség kell a sikerhez. Ezért is estek ki a németek, búcsúztak a portugálok, az argentinok és a spanyolok. A spanyol válogatott Oroszország ellen 75 százalékban birtokolta a labdát, ugyanakkor alig alakítottak ki helyzeteket, aminek az lett a vége, hogy a házigazda büntetőkkel ugyan, de továbbjutott. Minden korszak véget ér egyszer. Ma a stabil, átjátszhatatlan betonvédelem a legfontosabb, ehhez mindössze 4-5 jól felépített kontratámadás szükséges és már borítékolható is a győzelem. Nem a labdatartás a fontos, hogy céltalanul körbeadogatják a labdát, hanem az, tudnak-e éles helyzeteket kialakítani az ellenfél kapujánál, mert ugyebár a focit gólra játsszák. Ebből a szempontból nekem nagyon imponált a francia és a mexikói válogatott játéka. Ha ez a stílus meghonosodik, sokkal szórakoztatóbb – igaz nem annyira látványos – lesz a foci.
Szabó Sándor
