Miközben az ukrán kormányfő a vártnál jobb első negyedévi számok alapján meglebegtette az újabb minimálbér-emelést és az átlagbérek növekedését, szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy óvatosan kell ezzel bánni, merthogy csalókák a számok.
Az ukrán állami statisztikai hatóság összesítése szerint az első negyedévben 3,1 százalékos volt a GDP-növekedés, miközben a jegybanki prognózis csupán 2,3 százalékról szólt. Volodimir Grojszman miniszterelnök a vártnál jobb számok alapján azonnal emelte a tétet, s kijelentette: a cél az év végére elérni az 5 százalékos GDP-bővülést. Szavai szerint ez garantálhatná, hogy 4 ezer hrivnya fölé emelkedjen a minimálbér, s hogy az átlagbér a mostani 8 ezerről 10 ezer hrivnyára nőjön, ami 332 dollárnak felelne meg.
Eredetileg az Ukrán Nemzeti Bank és a kormány is 3,5 százalékos növekedést vár 2018-ban, s ugyanez a prognózis a legfőbb nemzetközi hitelminősítők esetében is. Ugyanakkor Olekszandr Ohrimenko elismert közgazdász hangsúlyozza, az ukrán gazdaság a 3 százalék körüli mutatókkal csak 2020 után éri el legalább a 2013-as, az Euromajdan előtti állapotokat. Szerinte a földpiac megnyitása nélkül esélytelen a gazdaság gyors beindulása.
A jelentősebb javulásra a mostani gazdaságpolitikai modell mellett semmi esély nem kínálkozik
– mondja az Ukrán Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója. Olekszandr Honcsarov szerint ennek egyszerre több oka is van. Az egyik a hitelpolitika, ami gúzsba köti a vállalkozói élet szereplőit. Ukrajnában 17 százalékos a jegybanki alapkamat, a bankok pedig 25 százalékos hiteleket kínálnak.
Honcsarov szerint képtelenség fejlesztésről beszélni, ha a hitelek drágábbak a nyereségnél. Jelezte, Európa sok országában átlagosan 3 százalék körüliek az elérhető hitelkonstrukciók.
Az első negyedévi jobb mutatókat pedig nagyon banális okokkal magyarázta. Elmondta, az ukrán GDP legnagyobb arányát, egyötödét a kis- és nagykereskedelem teszi ki. Utána jön 15 százalékkal az ipar, 11 százalékos részaránnyal az agrárium, majd 10 százalékkal az építőipar és a szolgáltatások piaca. Ha pedig jobban megnézzük 2018 első három hónapját, azt látjuk, hogy a nagykereskedelem 8,2 százalékkal, a kiskereskedelem pedig 7,6 százalékkal, az ipar csupán 2,4 százalékkal nőtt, míg a mezőgazdaság eleve zsugorodott. Ez idő alatt 3 milliárd dollár áramlott be az országba, java része a vendégmunkásoktól, akik tavaly 9 milliárdot meghaladó dollárt küldtek haza. Az első negyedévben hazaküldött pénzből 1,8 milliárd dollárt hrivnyára váltottak, amit aztán vásárlásokra költöttek, úgyhogy voltaképp csak ennek tudhatók be a javuló számok. Ezek mögött semmilyen átgondolt, következetes gazdaságpolitika nincs.
A szakértő azt is a kijevi kabinet szemére vetette, hogy miközben a vártnál jobb GDP-növekedést hangsúlyozza, arról nem tesz említést, hogy ugyanezen időszakban 14 százalékkal drágultak a fogyasztói árak. Azaz a kormány a hrivnya devalvációjával próbál válaszolni a gazdasági kihívásokra. Honcsarenko azt is a kritikák közé sorolta, hogy az ország az EU-val megkötött szabadkereskedelmi egyezményt sem tudja kellően kihasználni.
Dunda György
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
