Nincs mit szépíteni a dolgon, Tiszapéterfalva 1960-ban épült kultúrháza a 2010-es évek elejére egyre jobban kezdett hasonlítani egy romhalmazra, semmint a közművelődés templomára. A rohadó parketta és a málló falak sehogy sem illettek az amúgy nótás kedvű és táncos lábú tiszahátiakhoz. Ám néhány éve elkezdtek fújdogálni a változás szelei. Elkezdődtek felújítási munkálatok, és az elmúlt szombaton már nyitókoncerten örülhettek a helyiek annak, hogy ismét méltó hajlékot kaptak náluk a tánc, a dal, a színjátszás és a verselés múzsái. A több mint 11 millió forintos beruházásnak köszönhetően a színpadtól a parketta-padlóig, a nyílászáróktól a beltéri pannókig minden új köntöst kapott.
A nyitóünnepségen Tóth Izabella köszöntötte a vendégeket. Az eseményt többek között megtisztelte jelenlétével Ötvös Sándor, a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság főosztályvezetője, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, valamint Tóth Bálint, Tiszapéterfalva polgármestere. Szilágyi Mátyás főkonzul arról biztosította a megjelenteket, hogy Magyarország kormánya továbbra is kiemelt figyelmet szentel a nemzetpolitikai érdekérvényesítésnek mind gazdasági, mind kulturális, mind diplomáciai téren.
Tóth Bálint polgármester köszönetét fejezte ki a Bethlen Gábor Alapítvány és az UMDSZ irányába mindazért az anyagi és egyéb segítségért, mely nélkül egyedül, csak az önkormányzati költségvetésre támaszkodva nem sikerült volna felújítani az intézményt.
Hunyadi Attila tiszteletes, a Máramaros-Ugocsai Református Egyházmegye esperese Isten áldását kérte, Pősze Sándor görög katolikus parochus pedig felszentelte a megújult intézményt, majd Ötvös Sándor és Szilágyi Mátyás közösen vágta át a nemzeti színű szalagot.
Az igazi birtokbavételt a nagyszabású koncert jelentette, melyen Szalonna és bandája alaposan kitapasztalta az új akusztikát és hangosító berendezéseket. A Kárpátaljáról elszármazott jeles népzenész a „Zölderdőben de magos a juharfa….” nótát egykori mesterének, a híres tiszaújlaki cigányprímásnak, Murzsa Gyuszi bácsinak ajánlotta, hiszen ez volt a nótája. Az előadást követően a világhírnévre szert tett prímás a szokása szerint mindig háttérbe húzódó Csele Gézára hívta fel a figyelmet, meleg szavakkal köszönve meg áldozatos munkáját.
A tiszapéterfalvai kultúrházban ugyanis sosem lett volna pezsgő élet, ha nincs mindannyiunk Géza bácsija, aki lassan egy emberöltő óta vezeti a kulturális életet a Tiszaháton.
A koncert a Hagyományok Házának mesterképzésén részt vett táncosokkal és nótázókkal ért véget, akik pillanatokon belül igazi székely hangulatot teremtettek, alaposan felavatva az új táncparkettet.
Matúz István
