A 14 milliárd hrivnyát is meghaladja az ukrán költségvetés első félévi hiánya. Az államkincstárnál ezt a vártnál erősebb hrivnya árfolyammal magyarázzák. Szakértői vélekedések szerint azonban a kormány elhibázott gazdaságpolitikájában kell keresni a valódi okokat.
2018 első hat hónapjában 463,18 milliárd hrivnya bevétel folyt be az állami büdzsébe, ami 14,3 milliárddal, azaz 3,1 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Adók formájában 190,22 milliárd hrivnya vándorolt a büdzsébe, ami közel 2 milliárddal (1 százalékkal) haladja meg a tervezettet. Ugyanakkor a vámbevételek jelentősen (3,3 százalékkal) elmaradtak a várt szinttől, januártól júliusig 150,07 milliárdot tettek ki, ami 5,07 milliárddal kevesebb az előzetesen kalkuláltakhoz képest.
A múlt év azonos időszakához mérten viszont mindkét bevételi forrás növekedett, az adók tekintetében 17,2 százalékos, a vámbevételek terén pedig 8,7 százalékos az emelkedés. Júniusban különösen jól alakultak az adóbevételek Ukrajnában, 25,71 milliárdot hoztak az államkasszába, ami 8,7 százalékkal több a reméltnél, és 24,2 százalékkal haladják meg a 2017 júniusi szintet. A vámbevételek viszont az előző hónapban sem alakultak túl jól, 24,42 milliárd hrivnya folyt be, ami 5,7 százalékos elmaradást jelent, tavalyhoz képest viszont itt is mérhető egy csekély, 4,2 százalékos növekedés.
Csak a személyi jövedelemadó menti meg részben a büdzsét, ami a múlt évhez képest 27,8 százalékkal nőtt, fél év alatt 107,33 milliárdot kasszírozott ebből az állam
, tekintettel, hogy 2018 januárjától ismét volt minimálbér-emelés, s ezt folytatni szeretnék, még úgy is, hogy ezt a gazdaság állapota és a költségvetés helyzete nyilvánvalóan nem teszi lehetővé, ám a pénzügyminisztériumban mégis ebből remélnek még több bevételt a fizetéseket terhelő adók, járulékok révén.
Az idei költségvetés 917,9 milliárd hrivnya bevétellel és 991,7 milliárdnyi kiadással számol, a hiányt szeretnék a GDP 3 százaléka alatt tartani.
Az államkincstárnál az első félévi adatok ismertetése után azzal érvelnek, hogy a költségvetésben közel 30 hrivnya/dollár árfolyammal számoltak, miközben az jelenleg 26 hrivnya környékén mozog.
Ott erre eredeztetik a gyarapodó mínuszt.
Viktor Szkarsevszkij közgazdász azonban mélyebbre ásna az okok feltárásakor. Magyarázata szerint a 2017 első félévéhez viszonyított 13,7 százalékos növekedés gyakorlatilag megfelel az éves inflációs szintnek. Abban egyetért a pénzügyi hatósággal, hogy a kevesebb vámbevétel a vártnál erősebb hrivnyával magyarázható, de szerinte ez hamarosan helyrebillenhet.
A szakértő már hagyományosan szeptemberre teszi az ukrán fizetőeszköz devalvációját.
Ezt a vas- és az acél világpiaci árának aktuális csökkenésével, az agrárcélú export őszi visszaesésével és a fűtési szezon közeledtével hirtelen megugró gázimporttal magyarázza, amikor jelentősen megnő a valuta iránti igény, miközben sokkal kevesebb valuta kerül a piacokra. Úgy számol, ez a jelenség az idén is megmentheti a költségvetést, mint ahogyan az elmúlt három évben csak erre láttunk példát és semmilyen tervezett gazdaságpolitikáról nem beszélhetünk. Kitért arra is, hogy a vámbevételek mellett a jövedéki adóból is 2,1 milliárddal kevesebb folyt be, noha a cigaretta ezen járulékát idén januártól jelentősen megnövelték. Szerinte ez a feketepiac újraéledését jelenti.
Az idézett szakértő szólt egy komolyabb problémáról, miszerint a Nemzetközi Valutaalap továbbra sem utalt ki pénzt Ukrajnának, utoljára tavaly áprilisban tette ezt meg, márpedig az országnak kolosszális külső adósságai vannak, s az IMF támogatása híján ősszel kénytelen lesz magánpiacokról hiteleket felvenni, ami nagyon súlyos helyzetbe hozhatja a pénzügyi rendszert.
Dunda György
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
