A közfigyelem a romákra irányul

Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi napokban, hetekben egymást követően történtek az országban és vidékünkön romaellenes cselekmények. Kárpátaljai cigányok kijevi, ternopili, lembergi ideiglenes táborhelyeinek felgyújtása, gyilkosságig fajult tettleges bántalmazások, újabban pedig a nagydobronyi gyújtogatás az ukrajnai rasszizmus felerősödését jelzi. Ezek nyomán felélénkült a hivatalos szervek roma kisebbséggel foglalkozó tevékenysége.

A vasárnap virradóra leégett roma imaház és óvoda esetéről a Nagydobronyi Református Egyházközség azonnal közzétett egy hivatalos közleményt a közösségi oldalán. Kolozsy András, a falu vezető lelkésze arról számolt be, hogy a tűz sajnálatos módon átterjedt a szomszédos családi házra is, ám sérültek nincsenek.

A lelkész úgy véli, szándékos gyújtogatás történt, mivel a tűz kiindulási pontja az imaház melletti fáskamra volt, ahol semmiféle elektromos, vagy más berendezés nem okozhatta a bajt. A rendőrség ugyan nem talált szándékosságra utaló nyomokat, de bűnvádi eljárás keretében folytatja a nyomozást.

A Magyar Református Szeretetszolgálat félmillió forint értékű gyorssegélyt küldött a cigánytelep támogatására.

A küldeményben egy mikrobusznyi élelmiszer, ruha, székek, kisszekrény, és egyéb, a tűz során használhatatlanná vált eszközök pótlására alkalmas adományok vannak. A felújítási munkálatok megkezdéséhez leginkább pénzadományra van szüksége a gyülekezetnek, ezért a közösségi oldalon gyűjtést szerveztek a nagydobronyiak megsegítésére.

Horvát Miroszláv, az ungvári városi tanács képviselője járt a helyszínen.

A Kárpáti Igaz Szó megkeresésére elmondta: eddig úgy tűnik, az eset nem hozható összefüggésbe a korábbi, romákat érintő negatív történésekkel. Még nincs hivatalos rendőri jelentés, de remélik, nem szándékos gyújtogatás történt.

– A telepen élő romák azt mondták, az épület mögötti kinti vécé mellett álló farakásba dobott cigarettacsikk okozta a tüzet. Éjszaka történt a dolog, már senki sem volt ott, aki megakadályozhatta volna a tűz terjedését – meséli a roma jogvédő. – A korábbi esetek miatt szeretnénk, ha a rendőrség legalább heti egyszer körülnézne a telepeken, megkérdezné, hogy élnek ott az emberek, biztonságban vannak-e. Ennek a végrehajtását már levélben kértük Hennagyij Moszkal közigazgatási elnöktől.

A kárpátaljai roma kisebbség és a rendőrség közötti viszony volt a témája annak az összejövetelnek is, amelyet a Csirikli nemzetközi roma nővédelmi alapítvány rendezett a megyeszékhelyen. A nemzeti polícia részéről nyomozók, kiskorúakkal foglalkozó munkatársak és utcai járőrök voltak jelen, míg a kisebbséget érdekvédelmi szervezetek képviselték. Az eszmecsere során elhangzott, a rendőrök másképp viszonyulnak a bűncselekmények roma elkövetőihez, mint más emberekhez. A karhatalom részéről pedig azt emelték ki, hogy a romáknak nagyobb szerepet kellene vállalni régiónk közéletében. A szervezők elmondták, fő céljuk az volt, hogy javítsanak a rendőrök cigányokhoz való, előítéletekkel terhes viszonyán. Közölték továbbá, hogy a régió más, jelentős roma közösséggel rendelkező településein is szerveznek hasonló rendezvényeket.

A romák szociális helyzete és a kisebbség életkörülményeinek javítása szerepelt a megyeházán rendezett tanácskozáson.

A fórumot Ivan Duran, a megyei állami közigazgatás helyettes elnöke vezette. A résztvevők vázolták azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a roma lakótelepeken uralkodnak. Hiányoznak a legelemibb higiéniai feltételek, siralmasak a lakhatási körülmények. A legtöbb lakhelyül szolgáló építmény mindenféle engedély és terv nélkül készült. A helyzeten mindenképp változtatni kell, ideje rendezni a területek hivatalos tulajdonviszonyát.

Felszólították az önkormányzatokat, jelöljenek ki a kisebbség számára gazdálkodásra alkalmas földterületeket.

KISZó-összeállítás

Forrás:
KISZó

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó