A Naftogaz ukrán állami gázvállalat és a hozzá kötődő kijevi szakszervezeti mozgalom az elmúlt fél évben csaknem 170 ezer dollárt fizetett ki egy amerikai lobbicégnek az érdekei érvényesítésében való közreműködéséért, elsősorban az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték projekt elleni érvelésért – hozták nyilvánosságra ukrán és orosz hírportálok, utalva a lobbivállalatnak az amerikai igazságügyi minisztérium honlapján megjelent beszámolójában közölt adatokra.
A Naftogaz 2017 novemberében kötött szerződést a Yorktown Solutions nevű amerikai lobbicéggel. A gázvállalat sajtószolgálatának akkori indoklása szerint az orosz állami Gazprom az Északi Áramlat-2 gázvezeték melletti egyre intenzívebbé váló lobbikampánya tette szükségessé, hogy szolgáltatást vásároljon az amerikai cégtől.
2017-ben az Északi Áramlat-2 mellett az Egyesült Államokban négy amerikai vállalat lobbizott, amelyek az amerikai szenátus adatai alapján ezért együttesen csaknem 2,1 millió dollárt kaptak a projektet kivitelező konzorciumtól. Az ukrán gázvállalattal kötött szerződést az amerikai törvényeknek megfelelően a Yorktown Solutions benyújtotta az amerikai igazságügyi minisztériumhoz, valamint nyilvánosságra is hozta. A dokumentumban a Naftogaz egyebek mellett célként jelölte meg az Északi Áramlat-2 projekt által képviselt fenyegetések hatékony elhárítását, valamint az ukrán és az európai energetikai piac integrációjának támogatását.
2018 februárjában a Naftogaz újabb szerződést kötött a Yorktown Solutions céggel, ezúttal már 465 ezer dollár értékben. Ebben a megállapodásban az amerikai fél egyebek között olyan újságcikkek, publicisztikák, kutatási eredmények megjelentetését vállalta, amelyek az Északi Áramlat-2 megépítése ellen szólnak. Hasonló tartalmú megállapodást kötött az ágazati szakszervezet is, ennek összegét azonban nem ismertették. A cég kliensei között van még két ukrán hadiipari termékeket exportáló vállalat, az Ukrinmash és a SzpecTehnoExport, velük együtt összesen 214 ezer dollárt keresett az elmúlt félévben az amerikai cég ukrán állami vállalatokkal kötött együttműködésével.
Persze mondhatnánk, mi ez a 170 ezer dollár ahhoz képest, hogy a Naftogaz vezetése idén tavasszal 46 millió dollár prémium szétosztásáról döntött a felső vezetőség körében, aminek a felét már fel is vették az állami cég elöljárói.
Az Oroszországból a Balti-tengeren át Németországba tartó Északi Áramlat-2 projekttel még két – összesen évi 55 milliárd köbméter kapacitású – vezetékpárral bővítenék ki a már meglévőt. Oroszország ezzel elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Ukrajna ezért érthető okokból hevesen ellenzi a gázvezeték megépítését, és azzal igyekszik az EU-tagállamokat maga mellé állítani, hogy az új gázvezeték egyáltalán nem járul hozzá az unióba irányuló gázszállítások diverzifikációjához. Volodimir Grojszman miniszterelnök nemrég az Északi Áramlat-2-t „új típusú hibridháborús fegyvernek” nevezte, amelynek szerinte az a küldetése, hogy Európát függővé tegye Oroszországtól.
Az ukrán törvényhozás egyenesen az Európai Uniótól kért segítséget a veszély elhárítása érdekében. A nyilatkozatban Kijev arra figyelmeztet, hogy a gázvezeték nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa energetikai biztonságát veszélyezteti.
„Azt várjuk az Európai Uniótól, hogy megerősítse Ukrajna, mint partnerállam stratégiai szerepét az EU-ba irányuló gázszállításokban, ami mindkét oldal számára kulcsfontosságú jelentőséggel bír” – áll a nyilatkozatban.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten úgy fogalmazott, hogy az Északi Áramlat-2 projekttel Moszkva túszul ejtette Berlint.
