Erasmus+ olasz módra

Az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Padovai Tudományegyetem rektorai 2016-ban kötöttek szerződést a további együttműködésről. Az Erasmus+ program révén Olaszországból idén három diák – Elena Pozza, Chiara Costantino, Ónódy Henrietta – érkezett Ungvárra, míg Kárpátaljáról négy hallgató – Bahus Réka, Gulyás Márk, Károly Tímea, Pazsó Nikoletta – vehetett részt a félévig tartó olaszországi tanulmányúton.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem, Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet vendége volt Cinzia Franchi, a Padovai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. A professzorasszony készséggel számolt be a Kárpáti Igaz Szónak az eddigi közös munkáról és a további tervekről is.

‒ Hogyan kezdődött a közös munka?
‒ Két éve nyílt rá lehetőség, hogy felvegyük a kapcsolatot az UNE magyar tanszékével. Arra gondoltam, jó lenne megismertetni a diákjaimmal Kárpátalja kultúráját. Közben Lizanec Péter professzor is felvette velünk a kapcsolatot, s elkezdődhetett a közös munka. Zékány Krisztina tanszékvezetővel kidolgoztunk egy közös tervet, melyet az Európai Unió sikeresnek ítélt és másfél éve elkezdődött a tervek gyakorlati kivitelezése is.

Először három tanárt fogadtunk. Hulpa Diána, Talaborcsik Okszána és Zékány Krisztina érkezett hozzánk, akik előadásokat tartottak Kárpátalja nyelvi sajátosságairól, kultúrájáról, a helyi nyelvjárásról, a kisebbségi magyar irodalomról, továbbá tudományos munkát folytattak az ottani kollégákkal.

‒ Milyen eredmények születtek az eddigiek során?
‒ Szeretném kiemelni, hogy decemberben kiadtunk egy kötetet Magyar irodalom, magyar irodalmak címmel, melyben megjelent Zékány Krisztina esszéje is a kárpátaljai magyar irodalomról.

Folyamatban van egy magyar–olasz szótár kiadása is, melyet Rózsavölgyi Edit, tanszékünk magyar anyanyelvű lektora és Zékány tanárnő közösen szerkesztenek.

Nem utolsó sorban pedig a cserediákprogramnak, köszönhetően egyetemeink diákjai világot láthatnak és új tapasztalatokat szerezhetnek.

‒ Milyen különbségeket vélt felfedezni a magyar nyelv és irodalom oktatása során?
– A legnagyobb eltérés az, hogy Kárpátalján jobban szét vannak választva a tantárgyak és részletesebben oktatják a tananyagot. Lényegesen több a tanár is. Nálunk a tanszéknek mindössze két munkatársa van – én és egy lektor. Számomra 63 óra van előírva magyar nyelvből és ugyanennyi magyar irodalomból. Amit ezen felül oktatok, azt magánszorgalomból teszem. További különbség a kánonban figyelhető meg. Ami a tananyagot vagy a tematikát illeti, az UMOTI Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke számára több a lehetőség. Ezzel szemben mi sokszor az olasz kiadók fordításaira hagyatkozhatunk, mivel a legtöbb diákunk nem beszél magyarul. Ők csak azt a magyar irodalmi munkát tudják olvasni és tanulmányozni, amely le van fordítva olasz nyelvre.

‒ Hogyan tervezik a további együttműködést?
‒ Azok a diákok, akik hazatértek Padovába, tele voltak pozitív gondolatokkal és élményekkel. Remélem, a kárpátaljai diákok is hasonlóképp vélekednek. Ennek fényében továbbra is szeretnénk együttműködni, küldeni és fogadni diákokat. Kiküszöbölni és megoldani olyan problémákat, melyek az eddigi együttműködés során felmerültek. Személy szerint pedig én is szeretnék a későbbiekben is visszatérni ide, és jobban megismerni a vidéket.

‒ Milyen problémákat tudna megemlíteni?
– Az első, és azt hiszem legnagyobb probléma a nyelv. Ugyanis azok a diákok, akik eddig hozzánk érkeztek, nem beszéltek olaszul és hiányos volt az angol tudásuk. Fontos lenne javítani ezen, hiszen a lekciók és az ügyintézés olasz nyelven folyik. A másik gond pedig a vizsgák. Itt már rég vége van a vizsgaidőszaknak, mikor Olaszországban épp csak elkezdődik, így nehéz összeegyeztetni az ittenit az ottaniakkal. Ezt azonban, úgy gondolom, meg lehet oldani, és törekedni is fogunk arra, hogy a továbbiakban minden gördülékenyebb legyen.

Bara Tünde