Sok minden elmondható a regnáló ukrán kormányról, de az nem, hogy döntéseivel az emberek érdekeit tartaná szem előtt. Ezúttal a külföldi rendszámú gépkocsik tulajdonosait vezették meg, de nagyon csúnyán.
A parlament – ahogy arról előző lapszámunkban beszámoltunk – első olvasatban elfogadta azt a törvényi módosítást, amely lehetővé teszi a külföldi rendszámú gépkocsik kedvezményes regisztrációját. A bibi csak ott van, hogy szó sincs kedvezményes honosításról, csupán annyi engedményt tettek, hogy az Euro 5 alatti környezetvédelmi besorolású autók is behozhatóvá válnak. Valamelyest mérsékelték a behozatali vámot, de nem olyan mértékben, ahogy azt az érintett autótulajdonosok szerették volna.
Ezzel a törvénnyel gyakorlatilag csak az állam jár jól, hisz 20-30 éves leharcolt bontószökevények is legalizálhatóvá válnak, igaz minél korosabb az autó, annál magasabb rá a behozatali vám. Így a nyilvánosságra hozott táblázat alapján egy 5 éves, kétliteres benzines motorral felszerelt kocsi vámadója 500 euró, míg egy 1,6 literes, 20 éves dízel autóé 2200 euró. Ez minden, csak nem jutányos, főleg hogy ehhez még további kapcsolódó járulékok és költségek párosulnának, amelyek, szakértők szerény becslése szerint is, megdupláznák ezt az összeget. De nemcsak „könnyítéseket” fogadott el a parlament, hanem a legalizálásra ösztönző, vagy inkább kötelező szigorú szankciókat és mérhetetlen bírságokat azokkal szemben, akik esetleg továbbra is a törvény kijátszásával trükköznének. Az elsőszámú és egyetlen ok, amiért külföldi rendszámú autón furikáznak az ukránok, az az, hogy olcsó. Na már, ha a 2000 eurós autóhoz párosul egy 2000 eurós honosítási költség, az már úgy nem is olcsó.
A kormány szeretné feltölteni az ürülő államkasszát, az autósok pedig jutányosan akarnák legalizálni autójukat. Lenne megoldás arra, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Vannak erre jó európai példák, mondjuk a magyarországi, ahol regisztrációs, valamint súlyadó (gépjárműadó) van bevezetve. Az állam sokkal jobban járna azzal, ha az autó vámja és honosítási 200-300 eurós költsége mellett 1-1,5 ezer hrivnyás éves súlyadót fizetnének a gépjármű-tulajdonosok, természetesen nemcsak a külföldről behozott, hanem az országban vásárolt autók után is. Ily módon 8-10 év alatt beszedné azt az összeget, amit most rögtön kifizettetne a külföldi járműtulajdonosokkal. Summa summarum, a tervezett sarc nélkül egyszerűbb lenne az élet, és hosszabb távon az állami pénztárca sem lenne vékonyabb, olcsóbbak lennének az autók, és nem ösztönözné az embereket, hogy alternatív megoldások után nézzenek.
