Moszkvai és kijevi tisztviselők részvételével tárgyalások kezdődtek a héten Berlinben annak érdekében, hogy minimalizálják az ukrajnai orosz gáztranzit visszaesése miatti vitás kérdéseket. A megbeszéléseket az EU koordinálja a vita elmérgesedését megelőzendő.
Noha az egyik fő téma az Északi Áramlat-2 gázvezeték, Németország közvetlenül nem vállalt szerepet az egyeztetésekben. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter mellett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter és a Gazprom, valamint a Naftogaz képviselői vettek részt az egyeztetéseken, aminek várhatóan folytatása is lesz. A két társaság feloldhatatlannak tűnő jogi csatározásba bonyolódott a kialakult helyzet miatt. Az egyeztetést Maros Sevcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke koordinálta, aki aláhúzza, hogy az egész unió szempontjából kiemelt fontosságú ügyről van szó.
Az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállításokra vonatkozó szerződés 2019-ben jár le, ami várhatóan a transzportálás jelentős csökkenését eredményezi majd, ez pedig Kijevet a gáztranzit utáni bevételek visszaesése miatt is kedvezőtlenül érinti.
A Gazprom azonban már korábban drámaian visszavette a szállított gáz mennyiségét, mivel a két ország kapcsolatai továbbra is rendkívül rosszak a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím orosz megszállása miatt.
A megbeszélések másik fókuszában a Gazprom Északi Áramlat-2 projektje állt, amely a terv szerint 2019 végétől szállíthatna orosz gázt Németországba. A vezeték jelentős mértékben kiválthatná az ukrán gáztranzit útvonalat, ami a közép-európai országok jövőbeli ellátásával kapcsolatban is kérdéseket vet fel. Oroszország és Németország számára viszont egy jelentős bizonytalansági tényezőt venne ki a rendszerből Ukrajna megkerülése. Az Északi Áramlat nyomvonalát követő vezeték megduplázná a közvetlenül Németországba érkező orosz gáz mennyiségét. Az Északi Áramlat-2-t Ukrajna és több más uniós tagállam mellett Lengyelország is kifogásolja, de Berlin sokáig ellenállni látszott a támadásoknak. Áprilisban Angela Merkel német kancellár némileg váratlanul kiállt Ukrajna mellett, mondván, az országnak továbbra is kulcsszerepet kellene játszania az európai gázellátásban. Ezzel együtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének júliusi nyilatkozata szerint a beruházásról való tárgyalást több ország is blokkolja.
Az Északi Áramlat 2-t és Berlin orosz gázfüggőségét a minap Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke is erősen kritizálta, és úgy fogalmazott, Németország Oroszország foglya.
A berlini egyeztetésen a Gazprom felajánlotta a Naftogaznak, állapodjanak meg peren kívül a stockholmi döntőbíróság ítélete kapcsán. Az orosz felvetéstől azonban az ukrán külügyminiszter határozottan elzárkózott. Az ügy előzménye, hogy tavaly a gázárral és a tranzittal kapcsolatos vitában is döntő részben az ukrán vállalatnak kedvező határozatot hozott a stockholmi bíróság a Gazprommal szemben. A végső elszámolás alapján az orosz gázóriásnak 2,6 milliárd dollárt kell kifizetnie a Naftogaznak, amit viszont önként nem hajlandó megtenni, ezért Kijev elindította a tartozás behajtását. Arról azonban nem került nyilvánosságra adat, hogy eddig mekkora összeget sikerült a vállalatnak behajtania.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
