Megengedett-e a tarlóégetés?

A kárpátaljaiak előszeretettel raknak nagy tüzeket. Persze nem szalonnasütéshez. Kora tavasszal például az elszáradt aljnövényzetet, a levágott nyesedéket égetik el, ilyenkor, aratás után pedig a gabonatáblák tarlóit perzselik fel. Odafigyelnek-e ezekre a tüzekre a katasztrófa-elhárítók? – kérdezte a Kárpáti Igaz Szó Natalija Batirt, a megyei állami katasztrófa-elhárítási szolgálat szóvivőjét.

– Az aratás befejezését követően sok helyen látni lángoló, füstölgő földeket. Megengedett-e a tarlóégetés?

– Nem. Az előírásokat, a felhívásainkat sajnos nem sokan tartják be. Az év elejétől közel ezer nyílttéri tűzesethez vonultak ki a szolgálat rohamkocsijai. Ezek mintegy fele volt lom- és a tarlóégetés következménye. Az elszáradt növényzetet felperzselők szerint e művelet hasznos, semmilyen veszélyt nem rejt magában. Az okozott kár pedig jelentéktelen. Az egészségügyiek és az ökológusok azonban más véleményen vannak. A mezőkön tomboló lángok égéstermékei között mérges gázok, formaldehidek találhatók, melyek a légtérbe kerülve komoly egészségkárosodást okozhatnak a közelben élőknél. A füst és perje kilométeres körzetekben is érezhető. A légutakat, a tüdőt és a szívet is károsodás éri, a különféle objektumokat fenyegető veszélyről már nem is beszélve. A termőtalajnak sem használ a tűz.

– Önök hogyan viszonyulnak az ilyen esetekhez?

– Mi sem örülünk, mert nagyon költséges a tüzek oltása. Kockázattal is jár, hisz nagy melegben, a szárazság miatt a cserjések és az erdők is gyakran forognak veszélyben.

– Milyen szabályok vannak a bajok megelőzésére?

– Az előírások szerint a gabonatáblákat megfelelő védelemmel kell ellátni. Az erdőkhöz, a közutakhoz és a vasúti pályákhoz közel levőket legalább négy méteres sávban körül kell kaszálni és a széna begyűjtése után felszántani, s a tűzveszélyre figyelmeztető és dohányozni tilos feliratú táblákat kell kihelyezni. A mezőn dolgozók körében kötelező a tűzbiztonsági szabályok ismertetése. A kombájnok, kaszálógépek munkába állásakor biztosítani kell a gyors beavatkozás lehetőségét: vízzel telt tartálykocsinak és ekével, boronával felszerelt traktornak kell készenlétben állnia.

– A munkatársai figyelemmel kísérik-e a szabályok betartását az aratás idején?

– Teljes mértékben. A munka megkezdése előtt ismertetjük az aratókkal az előírásokat, majd ellenőrizzük, mennyire tartják be a tűzvédelmi szabályokat a betakarítás, a szállítás, a tárolás és a feldolgozás során. A gabonatáblákon egy eldobott cigarettacsikk, a gépekből kipattanó szikra, valamint a felelőtlen tarlóégetés is tüzet okozhat.

– Mit kockáztatnak a gyújtogatók?

– A tarló, az elszáradt növényzet felégetői a hatóság munkatársai megjelenése előtt kereket oldanak. Nemcsak azért, mert képtelenek megfékezni a tüzet, hanem a felelősségre vonástól is tartanak. Aki ilyen tüzet idéz elő, az közigazgatási törvénybe ütköző vétséget követ el, amiért 170-től 340 hrivnyáig terjedő pénzbírság a büntetéstétel. Tudomásom szerint eddig még senkit nem bírságoltak meg.

Balogh Csaba