Hogyan születnek a fesztiválok?

Véget ért a nyár és ezzel a hagyományos értelemben vett fesztiválidény is, ám Kárpátalján nem csak ebben az időszakban szerveznek kisebb-nagyobb rendezvényeket. Szeptemberben is számos találkozó csalogatja a kikapcsolódásra, igényes időtöltésre, feltöltődésre vágyókat. Vidékünkön mondhatni vízkereszttől szilveszterig tart a fesztiválidény. Hogyan születnek ezek? – érdeklődött a KISZó Olekszandr Koval idegenforgalmi szakembernél.

– Mikor és mi indította el a fesztiválcunamit Kárpátalján?

– A ma ismert és közkedvelt kárpátaljai fesztiválok a kilencvenes évek közepén jelentek meg. A legnagyobb múltú a Munkácsi Vörösborfesztivál, valamint a Rahói Brinzafesztivál, de ide sorolnám az Ungvári Mikulás-napot is. Ezek rengeteg érdeklődőt vonzanak. Az idegenforgalmi ágazat fejlődésével különösen megugrott a turisztikai attrakcióul szolgáló rendezvények száma. Hogy hogyan is születnek ezek? A kérdésre a válasz pofonegyszerű, valaki olyasmit csinál, amit korábban senki.

– Az elmúlt negyed évszázadban milyen irányt vettek az események?

– A kevesebb néha több e téren hatványozottan igaz. Munkácson például az elmúlt években számos új tematikus fesztivált indítottak, amelyekhez hasonló eddig nem volt. Ilyen a Városi Sör kézműves sörfesztivál, Szent Márton-nap és a kéményseprő-parádé. Ungváron az újabbak közé sorolnám a Tűzfesztivált, a Mézespuszedli fesztivált, az Ungvári regattát és a palacsintafesztivált. Óriási népszerűségnek örvend a beregszentmiklósi várban megrendezett Ezüst Táltos, valamint a Virágfesztivál. Múzeumaink is felismerték az ezekben rejlő lehetőségeket, az ungvári és a munkácsi várban is egyre több az esemény. Mert a tapasztalat az, hogy nem járunk múzeumba, ám a fesztivál jó apropó erre. Ami a trendeket illeti, Ukrajnában a tematikus fesztiválok hódítanak. A kulturális, zenei és sporteseményekkel ezen a téren nincs is probléma, viszont a gasztronómiai fesztiválok közül maximum tízet tudnék felsorolni, ami egy adott ételhez vagy italhoz kapcsolódik.

– Mennyire felkészültek a szervezők és mik a leggyakoribb hibák?

– Visszatérő hiba, amikor nem tartalomban, hanem külsőségekben gondolkodnak és nem határozzák meg a célközönséget és a tematikát. Például a gasztronómiai fesztiválokon a költségvetés 90 százalékát a színpadi fellépők gázsija viszi el, holott nem ez a kiemelendő. Ugyanakkor azért sem megy fesztiválra senki, hogy saslikot és sült krumplit egyen, ráadásul éttermi áron. Krónikus betegség az esemény dátumának tologatása, pedig az idegenforgalomban nagy erény a kiszámíthatóság. A vendég megtartása csak standard, előre meghirdethető program- és eseménykínálattal lehetséges.

– Milyen szerepe van a fesztiváloknak vidékünk turizmusában?

– Elsősorban vendégcsalogatók. Aki nem emiatt jött ide, annak is plusz programot jelent, kimozdulási lehetőséget biztosít a szállodából, a szanatóriumból. A fesztiválokon keresztül sokkal jobban át lehet adni a vidék jellegzetességeit, egy helyen összpontosul a kultúra, a gasztronómia és a tradíció. Fontos a minőség, hogy visszatérő vendégek legyenek. Ezek az események alkalmasak a turisztikai szezon meghosszabbítására, a szezonalitás enyhítésére.

– Ki az elsődleges célközönsége a kárpátaljai rendezvényeknek?

– Az első helyen a helyi lakosoknak kéne szerepelniük. A Rahói brinza fesztiválon ezt úgy oldották meg, hogy két részre osztották az eseményt. A délelőtti felvonulás és vásár a turistáknak, az esti kulturális program a helyi lakosoknak szól. Ezzel szemben az események jelentős többsége a hágón túli, esetleg külföldi turistákra épít, akik emiatt látogatnak ide, vagy az eseménnyel egy időben itt vendégeskednek.

Szabó Sándor