Nap mint nap szembesülünk vele, hogy a megvásárolt élelmiszer minősége rossz, hiányos a csomagon feltüntetett súly, lejárt a szavatossága, más valami van benne, sőt romlott. Ami azért is bosszantó, mivel az elfogyasztott étel köztudottan nagyban befolyásolja az egészségünket. Vajon miért találkozunk mégis annyi rossz minőségű áruval, a gyártókat miért nem sikerül rávenni az előírások betartására? – kérdezte a Kárpáti Igaz Szó Andrij Rizsikovot, a megyei termék és fogyasztóvédelmi szolgálat osztályvezetőjét.
– Az elmúlt években tapasztalt átalakítások után sem érezhető a termékek minőségében javulás, sőt. Vajon mennyi időre és pénzre lenne szükség az ukrán termékek versenyképessé tételéhez?
– Nehéz megmondani. Az EU-s szabványok átvételéhez tíz-tizenöt év kellene és legalább százhatvanmilliárd euró. Az egyik legkelendőbb termékfajtánál, az élelmiszereknél maradva, tény, hogy sok még a tennivalónk, amennyiben biztonságos és minőségi árut szeretnénk a fogyasztó asztalára tenni. A kettő ugyanis nem mindig vág egybe: lehet, hogy a termék megfelel az előírt paramétereknek, ám amennyiben káros anyagot tartalmaz, nem biztonságos. És fordítva, lehet, hogy az egészségünkre nem jelent veszélyt, viszont összetevői, mérete, súlya miatt nem üti meg a színvonalat. Tehát a gyártó becsapja a vásárlót. Tapasztalataink szerint nálunk inkább az utóbbival van gond.
– Egyesek szerint túl liberális a törvény a vétkesekkel szemben, a bürokrácia is gátolja a törvényszegők hatékony megfenyítését.
– Régóta az a cél, hogy létrejöjjön egy olyan szolgálat, mely a terméket, képletesen szólva, a termőföldtől az asztalra kerülésig nyomon követi, s biztosítja a teljes élelmiszerlánc felügyeletét. Szolgálatunkon belül már megoszlanak a feladatok, ám a tevékenységi körök elosztása csak lassan zajlik. Ahhoz, hogy nagyobb ráhatásunk legyen a lelkiismeretlen, haszonorientált előállítók megzabolázására, szakítani kellene a régi bürokráciával is. Hisz a mostani ellenőrzés hatékonysága – melyről tíz nappal korábban értesíteni kell az adott céget – valóban megkérdőjelezhető. Ha például Ön panasszal él nálunk mondjuk egy romlott joghurt kapcsán, ahhoz, hogy ellenőrzést tartsunk az adott üzletben, előbb több kijevi illetékes szervtől kell engedélyt kapnunk erre. Legjobb esetben 3 nap múlva kopogtathatunk a bűnös ajtaján, amikor már lehet, rég eladta a lejárt vagy romlott tételt.
– Mit tehet a fogyasztó a minőség megőrzése érdekében?
– Ideje kritikusabban viszonyulnunk a gyártókhoz, a kereskedőkhöz. Ha kétségeink merülnek fel egy terméket illetően, ne féljünk ellenőrizni annak kísérő iratait, melyek tartalmazzák az előállítási idejét, származási helyét, gyártóját stb. Bátran éljünk fogyasztói jogainkkal, ne legyintsünk és fordítsuk el a fejünket, ha becsapnak bennünket.
Magyar Tímea
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.