Az elmúlt héten Kárpátaljára látogatott a Kolozsvári Bábjátszótér. Összesen tíz helyszínt érintett idei körútjuk a Felső-Tisza-vidéken és az Ungvári járásban zajlott. A hetedhét színházi estek keretén belül több száz gyermek élvezhette a tanulságos bábjátékot.
– Azt hiszem, közülünk én foglalkozom legrégebben bábszínházzal, húsz éve kezdtem pályafutásomat a bábszínháznál. Azóta ezzel foglalkozom – kezdi beszélgetésünket Demeter Ferenc.
– Miért épp a Mátyás király lopni megy című mesét választották?
– Mint tudjuk, Mátyás király éve van és ennek a körútnak nem véletlen a tematikája. Korábban is jártunk már ezen a vidéken, akkor a János vitézzel tettük meg ugyanezt az utat. Előadássorozatunknak az a célja, hogy az elszakított nemzetrészek gyerekeit ezáltal is közelebb hozzuk egymáshoz.
– Szeretnek ide jönni?
– Amikor legutóbb itt voltunk, akkor is feltették a kérdést, hogy milyen itt? Azt válaszoltuk, olyan, mint otthon. Ez most sincs másképp. Mi is külhoni magyarok vagyunk, értjük a kisebbségi létet. A gyerekek pedig Erdélyben is gyerekek, meg itt is.
– Mennyire színes a repertoárjuk?
– Eléggé. Próbáljuk úgy összeállítani az előadásokat, hogy népmesék mindenképp legyenek benne. De csempészünk bele egy kis világirodalmat is: János vitéz, Boldog herceg, Kőleves, Mátyás király lopni megy, Oscar Wilde -mese, betlehemes játékok, Margit napi vásár stb.
– Van-e kedvencük a gyerekeknek?
− Úgy gondolom, ha jól csináljuk, akkor mindegyik tetszik nekik. Az én személyes kedvencem továbbra is a János vitéz, mivel ezzel kezdtem el úgymond a magam útját járni.
– Mitől lesz valaki jó bábjátékos?
− Én véletlenül kerültem a csapatba annak idején. De hát véletlenek nincsenek. Irodalommal foglalkoztam, foglalkozom most is. Író szerettem volna lenni. A bábszínházat egy kis kitérőnek szántam, aztán amikor 1998-ban bekerültem a Kolozsvári Bábszínházba, úgy gondoltam, ha már benne vagyok, kitanulom rendesen. Jó mestereim voltak. Jó színésznek kell lenni elsősorban, de ez nem elég. A bábosság szerintem több az egyszerű színészetnél. Sokkal ősibb és könnyebben elérhetők általa a gyermekek. De nem szeretem, ha felcímkézik és azt mondják, hogy csak a gyerekeknek való.
Vadas László, a darab rendezője szintén húsz éve van a színházi szakmában. Szerinte nagyon fontos, hogy egy-egy mese el tudjon jutni a gyermekekhez. A népmesék azért jók, mert közel áll a kultúrájukhoz, ezáltal pedig könnyebben megértik. De a legfontosabb mindig az, hogy érthető legyen számukra. Elmondása szerint a körutakkal szeretnék áthidalni a nemzetrészek közötti szakadékot. Alapelvük, hogy ezek ingyen és bérmentve juthassanak el a célközönséghez.
Az idei program a Kriterion Közművelődési Alapítványnak, a Kincses Kolozsvári Egyesületnek és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően valósulhatott meg.
Bara Tünde