Nem véletlen, hogy Ukrajna lassan a meddő házaspárok Mekkájává válik. Egyes országokban (Ausztria, Svájc, Franciaország, stb.) tiltott és büntetendő más gyermekének kihordása, másutt túl költséges a folyamat. Nálunk ellenben aránylag olcsón vállalkoznak a hölgyek a feladatra, s az esetlegesen felmerülő problémák kapcsán sem igen reklamálnak túlzottan, derül ki egy tévériportból. Hogy mekkora az igény a helyettesítő anyákra, bizonyítja, hogy az interneten túl a kijevi metróban is plakátokon agitálják a hölgyeket, bocsássák áruba a testüket.
Ukrajna még 2015-ben került a figyelem középpontjába ebből a szempontból, amikor az ázsiai országokban néhány botrány kapcsán betiltották a béranyákat közvetítő ügynökségeket. Az elhúzódó gazdasági válság és a háború miatt alig van remény, hogy belátható időn belül javul a helyzet. S ahol nincstelenség van, ott megjelenik a szegények kizsákmányolása is. A prostitúció és az érdekházasság mellett a kilenc hónapig tartó „béranyaság” egész családok számára jelent lehetőséget a megélhetésre. A társadalom peremére szorult hölgyek a nagy haszon reményében önként sétálnak azok csapdájába, akik jó anyagi helyzetük révén kihasználják és sokszor becsapják őket. Az idevágó ukrán törvények ugyanis korántsem tökéletesek, minden felelősséget a béranyára hárítanak.
Így a szülésre vállalkozó nők sokszor csupán az ígért összeg felét vagy negyedét kapják meg, s még feljelentést sem tehetnek, hisz az így szerzett pénz után nem fizetnek adót, ami ha kiderül, elesnek a kapott összegtől is. Aztán az anyakönyvi kivonatban szülőkként a külföldi apát és az ukrajnai helyettesítő anyát tüntetik fel. Hazautaznak a babával, és azt állítják a bíróságon, hogy az anya lemondott a gyermekéről. S mivel az a bírósági felszólításra egyszer sem jelenik meg a tárgyalóteremben, egy idő után megvonják tőle az anyaság jogát. Az apa felesége pedig örökbe fogadja a csemetét.
Egy csecsemő kihordásáért átlagosan 10 ezer eurót kap a béranya, ikrek esetében ez 13 ezer, amihez még havonta 10 ezer hrivnyát utalnak neki a különféle költségekre. Ám vannak, akik már 5 ezer euróért is készek eladni lelküket az ördögnek. Maguk a klinikák és a közvetítők 35-55 ezer eurót tesznek zsebre. Mert ez a biznisz minden tekintetben úgy működik, mint egy üzletág: vannak kerítők, közvetítők, orvosok, beszervezett kórházak, erre szakosodott ügyvédek és persze befektetők.
S hogy miért teszik kockára egészségüket e nők? Az online közvetítő oldalak tanúsága szerint vannak, akik számára ez az egyetlen esély, hogy lakáshoz jussanak, mások saját gyermekeik előrehaladását akarják finanszírozni ebből a pénzből, míg vannak, akik szimplán így próbálják túlélni a mindennapokat.
