Jókora botrány kerekedett az ungvári Bagolyvár körül. Az 1700-as években épült műemlék évtizedeken át kihasználatlanul vagy hivatalok lakhelyéül szolgálva fokozatosan vált romossá. Már-már úgy tűnt, a végső enyészet lesz a sorsa. Szerencsére nem így történt. Felújítását követően azomban felmerült a gyanú, hogy a kivitelezésre szánt pénzekből 62 millió hrivnyának nyoma veszett. A sikkasztásban feltehetően része volt Ungvár regnáló polgármesterének is. Bohdan Andrijiv ellen bűnvádi eljárást indítottak. A következő tárgyalásra a napokban kerül sor.
A kárpátaljai portálokon, lapokban megjelent korábbi anyagok felhasználásával a KISZó összeállítást készített az épület felújítása körüli eseményekből.
A lapok már 2012-ben arról cikkeztek, hogy nemzetközi pályázatot írtak ki a Bagolyvár rekonstrukciójára. Az Ungvári Városi Tanács befektetési, innovációs és fejlesztési irodája megerősítette az információt, de részletesen csak akkor beszélnek majd a Bagolyvár felújítási terveiről, ha a városi tanács címére megérkezik a pályázat elnyeréséről szóló hivatalos levél. Olga Travina, az iroda vezetője pontosította a kiszivárgott adatokat.
Kiderült, hogy az 1 millió 800 ezer eurót valójában nemcsak Ungvár kapta, az összegen a projekt két résztvevője, Ungvár és a lengyelországi Jarosław város osztozik. Tehát a Bagolyvárat közel 1 millió euróért fogják felújítani, írták az akkori lapok.
A hír kapcsán, mely szerint Ungvár vezetősége 1 millió eurót nyert a Bagolyvár felújítására, az interneten nagyon sok hozzászólás született, amelyek azt fejtegették, hogy az összeg felét úgyis ellopják, vagy a kivitelezők nyúlják le, akik magasabb áron végzik majd a restaurálást.
Olga Travina alaptalannak tartotta az efféle feltételezéseket, és hangsúlyozta, hogy bár valóban Ungvár vezetősége választja ki a nyertes céget, de a döntést egyeztetniük kell a Lengyelország—Ukrajna—Fehéroroszország európai programért felelős személyekkel. A világ bármelyik országában működő építkezési cég részt vehet a projektben. Azok, akik azt feltételezik, hogy a pályázati pénz könnyedén ellopható, sohasem vettek részt hasonló eljárásban. Az EU szigorúan ellenőrzi a projekt menetének végrehajtását, és nem engedi, hogy a pénz illetéktelen kezekbe kerüljön, állította.
A hivatalos engedélyt a restaurációra 2015-ben kapta meg a megyeszékhely önkormányzata. Viktor Pogorelov, az akkori polgármester azon év júniusában írta alá a szerződést a kivitelezővel. Akkor a munkára szánt teljes összeg 30 százalékát utalták át a cégnek.
Mint arról Hennagyij Moszkal, a megyei állami közigazgatás elnöke közösségi oldalán beszámolt, olyan társadalmi szervezetek kezdtek visszaélésekről beszélni a Bagolyvár felújítása kapcsán, amelyeknek semmi közük nincs Ungvárhoz.
Az úgynevezett városvédő aktivisták az ügyészséghez fordultak, amely az országos korrupcióellenes hivatalhoz továbbította a feljelentést. Ott elrendelték a büntetőeljárás megindítását. A korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészi szerv vezetője azonban meggyőző bizonyítékok hiányában leállította a dolgot. Majd az aktákat átadta Ukrajna főügyészségének. Innen az iratok visszakerültek Kárpátaljára, és a megyei rendőrfőkapitányság irattárának valamelyik polcán landoltak. Ott porosodtak mindaddig, míg valakinek eszébe jutott, hogy fel kellene azokat használni a megyeszékhely jelenlegi vezetése ellen.
Hennagyij Moszkal szerint a megyei ügyészség le sem fújta a port az ügy eredeti aktáiról, hisz csak a másolatok alapján melegítette fel az eljárást, és
olyan milliós károkozással gyanúsította meg Ungvár jelenlegi polgármesterét, amelyek teljességgel légből kapott adatok.
Ezt látszik alátámasztani a megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi szakértői központjának vizsgálata, amely szerint mindössze 40 ezer hrivnya „lóg a levegőben”, ennyire nem találtak igazoló iratokat. A megyevezető úgy véli, ezt az összeget sem lopta el senki. Tisztázódott ugyanis, hogy azt a tűzvédelmi eszközökre költötték el.
A megyei állami közigazgatás hivatalos álláspontja szerint szó sincs bűncselekményről. Aljas politikai játszma zajlik a Bagolyvár ürügyén, amely kísértetiesen hasonlít a Nép tér rekonstrukciója kapcsán elindult eljárásra. A megyei állami közigazgatás akkori elnöke Olekszandr Ledida volt, aki elkezdte a tér átépítését, mégpedig a saját pénze befektetésével. Az „aktivisták” azonban nyomban csalást gyanítottak. A tér azóta a város ékességévé vált, amit büszkén mutogatnak a turistáknak, a megyeházára érkező diplomatáknak. A Ledida- perből nem lett semmi, de bocsánatot sem kértek tőle a feljelentői.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
