Szombaton immár 4. alkalommal rendezték meg a Beregszászi Jótékonysági Félmaratont, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai segélyprogramjára.
A kora reggeli órákban több százan álltak rajthoz a 1353-as (a szervezet adományvonala) mezben, hogy felhívják a figyelmet a szolidaritás, a rászorulók támogatásának fontosságára. A futók Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok magyar úszó, a segélyszervezet önkéntesének vezetésével vágtak neki a futóversenynek, amit Lévai Anikó jószolgálati nagykövet indított el. A 21.5 kilóméteres félmaraton, valamint a 10, illetve 5 kilométeres távra vállalkozók mellett a szervezők 11 környező iskolából több mint 200 gyermeket vártak a 3 kilométeres, valamint a 800 méteres szakasz megtételére. A közösségi sportesemény idén is kapcsolódott a BeregFest járási fesztiválhoz, így a résztvevők Makkosjánosiból, a Barna György Stadionból indultak.
– Az idén negyedik alkalommal szerveztük meg a jótékonysági félmaratont. Hagyománnyá vált, évről évre több százan neveznek be. Külön öröm számunkra, hogy helyi magyarok és ukránok, kijeviek és Magyarországról érkezők mind-mind együtt futnak egy jó célért – mondta a KISZó-nak Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója. – A célunk ugyanis ezzel a megmozdulással az, hogy felhívjuk a figyelmet, arra, összefogással sok családnak segíthetünk. Szervezetünk közel húsz éve van jelen Kárpátalján, és mostanság jelentősen megnőtt a segélyezési tevékenységünk. Ha csak az elmúlt évet nézzük, elmondhatjuk, hogy kb. 2500 csomagot juttattunk el rászorulókhoz, több mint 200 családnak adtunk tűzifát télre. Ezek krízistámogatások, de emellett van állandó tevékenységünk is: a beregszászi központunkban 60-70 rászoruló gyermekkel foglalkoznak. Emellett a Megyei Jogú Városok Szövetségének is jelentős szerepvállalása van az itteni munkánkban, ezért is volt itt Szita Károly elnök úr. Ami pedig a mai napot illeti, úgy érzem, ez máregyfajta ünneppé nőtte ki magát, abszolút nem a versenyről szól, hanem a közösségépítésről, de természetesen, mint sporteseményt is próbáljuk profibbá tenni, idén például már volt chipes időmérés.
Gyurta Dániel, aki mégis elismerően és nagy tisztelettel beszélt az itt élőkről.
– Évek óta önkéntese vagyok a segélyszervezetnek, s az a meglátásom, hogy az a segítség, ami beérkezik az adományozóktól, valós támogatássá válik a rászorulóknak – fejtette ki. – Én először járok Kárpátalján. Az időjárás nem igazán kedves hozzánk, ettől függetlenül nagyon tetszik a környék, az emberek kedvesek.
– Reggel önnel együtt indult el a futás…
– Igen, néhány kilométert én is lefutottam, de nekem most nem az volt a fő célom, hogy versenyezzek, hanem az, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a szegény családoknak segíteni szeretnénk, ezért is viseltem a 1353-as pólót, minden figyelemfelkeltő dolgot igyekeztem bevetni.
– Az elszakított nemzetrészek más területein sem járt még?
– Erdélyben voltam már, a tusnádfürdői eseményen vettem részt, ott rengeteg székely emberrel tudtam beszélni, akik szintén nagyon szimpatikusak voltak. Annak ellenére, hogy önök egy másik ország területén élnek, hazafias és magyarérzéssel álltak hozzánk. Alkalomadtán szívesen visszalátogatnék még Kárpátaljára.
Hegedűs Csilla
