A nők és a férfiak esetében is komoly probléma, illetve vezető halálok a szívinfarktus. A tünetek azonban különbözőek lehetnek, mivel a férfiaknál jellemzően klasszikus elzáródásról van szó, míg a nőknél gyakran másként okoz szívrohamot egy vérrög.
– A szívroham kialakulásának oka, hogy a koszorúeret beszűkíti a folyamatosan képződő lerakódás, mely vérrögöket létrehozva rongálja az ér szerkezetét. A férfiaknál a plakknál kialakuló vérrög zárja el inkább a vér útját, míg a nőknél a leszakadó kisebb vérrögök okozhatnak inkább problémát, persze nem lehet általánosítani – magyarázza Valentina Hljudzo ungvári kardiológus. – A nők 50 százalékánál nem feltétlenül jelentkezik mellkasi fájdalom, közös tünet lehet a kellemetlen mellkasi érzés és nyomásérzés. Férfiaknál emellett klasszikus szimptóma a bal kar fájdalma, a hideg verejtékezés és a hirtelen fellépő mellkasi fájdalom, míg a nőknél hát- és nyakfájdalom, karfájdalom, szédülés, extrém fáradtság, légszomj, emésztési zavar, gyomorégéshez hasonló tünetek és állkapocsfájdalom jelentkezhet.
– Mi áll az egyre gyarapodó szív- és érrendszeri betegségek mögött?
– Kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő. A civilizált társadalmakban megváltoztak a táplálkozási szokások, ráadásul az ülőmunka miatt minimálisra csökkent az emberek életében a testmozgás, a sportolás, s a fogyasztói társadalomban egyre gyakoribb a stressz. A káros szenvedélyek mellett a táplálkozás, a testedzés hiánya, a gyakori konfliktushelyzet az, ami leginkább befolyásolja a keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását. Azonban e kockázati tényezők kiiktatásával akár 60 százalékkal lehetne csökkenteni a betegek számát.
– Mit tehetünk a hatékony megelőzés érdekében?
– A túlfeszített életmód, a gazdasági válság és a munkahelyi problémák egyaránt közrejátszanak abban, hogy az emberek többsége folyamatos stressznek van kitéve.
Ne dohányozzunk! Miután elhagyjuk a cigarettát, 50 százalékkal csökken a szívisémia kialakulásának esélye.
A passzív dohányzás legalább olyan veszélyes, gyorsítja ugyanis a szívverést, s ezáltal terheli az érrendszert. A helytelen táplálkozás akár hatvan százalékban közrejátszhat a betegség kialakulásában. A szív- és érrendszeri problémák kezelésére, gyógyítására, a szövődmények megelőzésére szolgál a kardioprotektív étrend, melynek lényege a rizikófaktorok korrigálása, megszüntetése.
Amennyiben más társbetegség is fennáll (magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség), azt figyelembe kell venni a diéta összeállításában, javasolja a kardiológus.
Fokozatosan próbáljuk csökkenteni sófogyasztásunkat. Ételeinket mindig utólag sózzuk, leszámítva a húsokat, hogy csak a feltétlenül nélkülözhetetlen sómennyiséget vigyük be szervezetünkbe és a főzésnél a szokásosnak csupán a felét használjuk!
Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, melyek rosttartalma csökkenti a koleszterinszintet, a bennük lévő vitaminok pedig az érfalak épen tartásában játszanak jelentős szerepet. Fehér helyett részesítsük előnyben a rostdúsabb félbarna vagy barna kenyeret. Húsok közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmúakat. Együnk kevésbé zsíros ételeket. Konyhatechnikai eljárások közül válasszuk a gőzben főzést, párolást, készítsük ételeinket fóliában, teflonedényben, fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben. Ételeinket lehetőleg ne cukrozzuk, vagy csak nagyon kis mértékben. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (legkevesebb 1,5 liter naponta). Részesítsük előnyben az ivóvizet, ásványvizet, a természetes, otthon, házilag előállított zöldség- és gyümölcsleveket. Ne hanyagoljuk el a testedzést!
Fontos a reggeli torna, a napi, minimum 30 perces séta, nagyon egészséges az úszás, a biciklizés.
Ajánlom, évente egyszer-kétszer keressék fel a kardiológust, aki ellenőrzi vérnyomásukat, EKG-t készít, s amennyiben szükségesnek látja, vizelet- és vérvizsgálatot is javasol.
– Higgyék el, ha betartják a fentebbi egyszerű életmódtanácsokat, jóval tovább egészséges marad szervezetük fő mozgatórugója! – tanácsolja a szakember.
Magyar Tímea
