Fekete Péntek a fogyasztás szent ünnepének volt kikiáltva az akciók okán, de a Túrháton egy sokkal komolyabb és szomorúbb fekete pénteket tartott a lakosság. Nagypaládon arra az 51, malenykij robotra elhurcoltra és arra a 21 derék helyi honvédra emlékezett a falu, akik sosem láthatták viszont szülőföldjüket.
Mint tudjuk, 1944 november 16-án megkezdődött a kárpátaljai magyar holokauszt, mely során csak a Túrhát nagyobb vérvámot fizetett, mint amit a két világháború harcterei követeltek.
Erre emlékezett Sőtér Géza helyi iskolaigazgató megnyitó beszédében, majd Illyés Katalin, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte a megemlékezés vendégeit, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzult, Berkecz Mária ungvári konzult, Mecséry Károly református tiszteletest és Biró Vencel polgármestert. Szilágyi Mátyás az emlékezés fontosságát emelte ki, hiszen csak a múltat nem feledve akadályozhatjuk meg, hogy a jövőben hasonló szörnyűségek megtörténjenek.
Mecséry tiszteletes az elkövetők „Istent nem félek, embert nem becsülök” mentalitását helyezte szembe a helyi lakosság szívós kitartásával. Azzal, hogy a legnehezebb időszakban is magyar gyerekek születtek, kérges markú parasztemberek teremtették elő a betevőt, és miközben a sztalini terror a történelem szemétdombjára került, a Túrhát magyarjai túléltek és gyarapodtak.
A megemlékezés során a helyi iskola diákjai kis műsorral idézték fel a vészkorszakot, majd a megjelentek a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékműnél, melyet „emelt a hozzátartozók és a falu kegyes emlékezete”.
Matúz István
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
