Szijjártó–Klimkin megbeszélés Milánóban

Van némi kedvező fejlemény az ukrajnai magyar nemzeti közösséget érintő szabályozások terén, s van némi előrelépés az általános kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában Budapest és Kijev között – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának milánói ülése után kétoldalú megbeszélést folytatott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel.

    SzijjártóPéter elmondta, az ukrán parlament napirendjére tűzte az új oktatási törvényátmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló szavazást. Úgy fogalmazott, hogyez sajnos nem garancia a voksolás megtartására. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy korábban két ilyen sikertelen kezdeményezés is volt. „Kétségtelenül értékeljük az ukrán kormány szándékát, hogy napirendre tűzte a parlamentben a szavazást arról, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően 2023-ig kitolják az átmeneti időszakot az új oktatási törvény életbe léptetése előtt” –emelte ki a budapesti tárcavezető.   „Pozitívan tekintünk arra is, hogy Siófokon és Ternopilban tiszteletbeli konzulátusok megnyitását engedélyeztük kölcsönösen egymásnak” – tette hozzá. Szijjártó Péter kedvezőnek tartotta azt is, hogy a magyar nagykövet elkezdhette működését Kijevben, s az ukrán féllel megállapodtak a barabási és lónyai határátkelőhelyek nyitva tartásának meghosszabbításáról is.

 Jó hírnek nevezte azt is, hogy van némi elmozdulás a nagypaládi és a nagyhódosi határátkelőhelyek létrehozását illetően. A külügyminiszter beszámolt arról is,hogy a december 9-i menetrendváltást követően elindulhat a Munkács és Budapest közötti InterCity vonatjárat. Szijjártó Péter elmondta, hogy ukrán hivatali partnerével ismét találkozik december 10-én Brüsszelben. Kiemelte: nagyon fontosnak tartják a folyamatos párbeszédet. Hangsúlyozta: a bizalom újraépítésére vonatkozó törekvések változatlanok. „Továbbra is abban hiszek,hogy a párbeszéd fenntartása kritikus fontosságú annak érdekében, hogy a nehézkérdéseket a kárpátaljai magyarság érdekében meg tudjuk oldani” – mutatott rá.

SzijjártóPéter az MTI-nek beszámolt Lamberto Zannierrel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával folytatott megbeszéléséről is. Zannier arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy a jövőben is szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai döntéseket, amelyek a helyi magyar nemzeti közösség sorsát érintik.

„Ukrajna a jövőben is megmutatja, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok javítására összpontosít” – emelte ki a kijevi külügyminisztérium sajtóosztálya abban a közleményben, amelyet a két tárcavezető megbeszéléséről adott ki. A sajtóközlemény szerint Klimkin tájékoztatta magyar partnerét a Kecsi-szoros közelében történt orosz katonai agresszióról, amelynek során Oroszország elfoglalt három ukrán hadihajót és letartóztatott 24 ukrán haditengerészt. A magyar segítséggel megvalósuló kárpátaljai fejlesztésekkel kapcsolatosan az ukrán közlemény hozzáfűzte, hogy ezeket közösen fogja koordinálni Mikola Baltazsi, az ukrán külügyminisztériumnak a Magyarországgal folytatandó, határokon átnyúló együttműködésért felelős – nemrég kinevezett – különmegbízottja és Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.    A kijevi közlemény azt nem részletezi, hogy az ukrán koordinátor anyagi téren is hozzájárul-e a fejlesztésekhez, vagy csupán valamiféle kontroll szerepkört tölt majd be…

A két diplomata milánói tárgyalásairól Pavlo Klimkin is nyilatkozott a Jevropejszka Pravdának. A kijevi tárcavezető azt tette az első helyre, hogy az Ukrajnában működő magyar külképviseletek többé már nem adnak ki állampolgársági okiratokat. Elmondta, Magyarország területén ezt persze továbbra is megtehetik, de azt már Ukrajna nem kontrollálhatja. A miniszter arról is beszámolt, hogy átadtak a magyar félnek egy megállapodás-tervezetet, ami a kettős állampolgárság elkerülésének mechanizmusát próbálja részletezni, de még nem kaptak választ rá.