Nincs is annál meghittebb, mint amikor az asztal körül összegyűlik a család, és a halványan pislogó fények mellett beszélgetnek múltról, jelenről, jövőről. Vajon a fiatalok is így látják ezt?
Őcsák Ágnes mindig a családjával tölti a karácsonyt. Számára az ünnep attól szép és meghitt, hogy velük lehet.
– Idén az ünneplés mellett a tanulásra is rengeteg időt kell fordítanom a vizsgaidőszak miatt – magyarázza a tizenhét éves lány, aki a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara ápolás és betegellátás szakán tanul. – Az ideális karácsonyi ünnep számomra mindenképpen az, hogy együtt van a család, finomakat eszünk, megajándékozzuk egymást, megemlékezünk a karácsony igazi üzenetéről.
– Mit szoktál ajándékozni?
– Olyat szeretek adni, amire tudom, hogy szüksége van az illetőnek, és szívből örül neki. Nagyon szeretek vásárolni, ajándék után szaladgálni, de nem kedvelem azt a nagy tömeget, ami ebben az időszakban van a bevásárlóközpontokban, ezért idén már hamarabb megvettem az ajándékokat.
Ilyenkor a hangulatot a karácsonyi zenék, a mandarin és a forralt bor illata, illetve az adventi koszorú, a gyönyörűen feldíszített terek adják meg.
– 21.-e és 24.-e két fontos dátum, ami felturbózza a karácsonyodat.
– Fontos beosztásban van nálam a karácsony, mivel mind a születésnapom, mind a névnapom nagyon közel van hozzá, így dupla, sőt tripla okból lehetek azokkal, akik közel állnak hozzám – magyarázza a huszonhat éves Cseh Ádám, a Pulzus Rádió műsorvezetője. – Számomra minden karácsony emlékezetes, hiszen Krisztus születésnapját ünnepelhetem úgy, hogy közben körbe vesznek a szeretteim. Természetesen a szenteste a családé… Olyankor öltöztetjük fel a fát.
Bödőcs humoristát idézve: a karácsonyfát a Jézuska hozza, de a talpat már a kisördög. Gondolom, mindenkinél van egy kis fennakadás a fa talpba illesztésekor.
Mikor már megvan a fenyőfa, valamint az ünnepi menü, a vacsora elfogyasztása előtt a család minden egyes tagja templomba megy. Számomra az esti istentisztelettel kezdődik a karácsony. Amikor hazaérünk, már a fenyőfa alatt vár ránk az ajándék. A karácsony első napja a rokonok, barátok fogadásával telik, hiszen talán ez az egyetlen olyan ünnep, amikor kicsit többet tudunk azokkal lenni, akik fontosak számunkra.
Karácsony második napja a pihenésé, amiből nem szabad kihagyni Bud Spencer és Terence Hill közös filmjét, a Bunyó karácsonyig-ot.
– Valami más alternatíva az ünnepekre?
– Kizárólag otthon. Nem díjazom az olyan embereket, akik ilyenkor pihenés céljából inkább különböző wellness programokon vesznek részt. Szerintem az ilyen jellegű dolgokat nem ilyenkor kell véghezvinni (többek között az ilyen programok miatt veszti el a karácsony az igazi értékét), de persze mindenki úgy éli át, ahogy szeretné. Mindenesetre a házat átjáró fenyőillat nekem nem pótolható.
– Szerinted mi az, ami nem illik karácsonykor?
– Ismerek egy embert, aki nem igazán segítőkész, viszont egy alkalommal karácsony első napján leragadtam az autóval, ő pedig pont arra járt és segített, holott nagyon nem jellemző rá az ilyesmi. Ilyenkor látszik, mekkora ereje van a szeretet ünnepének. Tisztában vagyok vele, mennyire rohanós, olykor-olykor már idegtépő világban élünk.
Viszont karácsonykor igyekezzünk mindenkihez türelmesek, kedvesek lenni, hisz ha valamikor, ilyenkor nagyon nem illik gorombán viselkedni.
Gyakoroljuk a pozitív gesztusokat, hogy ne csak karácsonykor használjuk ezeket.
– Mi miatt slamposodik el egyre jobban az ünnep?
– Sajnos folyamatosan tapasztaljuk, hogy nem csak a karácsony, de más ünnep is slamposodik… Például karácsonykor megfigyelhető,
mekkora versengés megy a közösségi médián a „legszebb karácsonyfa” címért,
valamint hogy ki milyen ajándékot kapott vagy éppen milyen luxus körülmények között tölti az ünnepeket. Szerintem ilyenkor körbe kéne nézni magunk körül, és észrevenni azokat az embereket, akik sajnos nincsenek olyan helyzetben, hogy a szeretteikkel töltsék az ünnepet vagy sajnálatos módon nincs is családjuk. A feléjük nyújtott legapróbb gesztus is felbecsülhetetlen számukra. Ha ezekre a dolgokra odafigyelnénk, átértékelnénk a karácsony igazi jelentését.
Dorgay Zsófia szerint egyik ünnep sem ilyen bensőséges. Ezeket a napokat mindig otthon tölti, nem szórakozóhelyre megy, hanem templomba.
– Igyekszem visszahozni a régebbi hagyományokat (kivéve a szentesti tradicionális menüt, a káposztalét oldalassal és gombával, illetve a bobájkát nem annyira kedvelem). Az elmúlt évben kézműves képeslapot küldtem a barátaimnak postai úton. Nagyon meglepődtek, ám ez is volt a célom. Ajándékozásban mindig arra törekszem, hogy ne valami személytelen dolgot adjak. Készítettem már a családnak falinaptárat a közös emlékekből, vagy fényképes karácsonyfadíszt a fára. Ragaszkodom a kreativitáshoz, hisz szerintem az a szeretet adja meg az ajándék értékét, amivel titokban készítem, tökéletesítem, és közben végig arra a személyre gondolok, aki kapni fogja;
hiszen az az idő a legértékesebb, amit rászánok.
Azt javaslom nektek, hogy ne vásároljatok fölösleges tárgyakat, mert nem erről szól az ünnep. Sokkal nagyobb hatással lehet a barátaitokra vagy szeretteitekre, hogyha meglátogatjátok őket karácsonykor egy kis sütivel, és együtt kántáltok a fa mellett.
Ameddig működött a Grace nevű együttesük, Szülek Máté minden karácsonykor velük lépett fel a templomban. Az új Laudis band-del most advent végi turnét szerveztek.
– Nyáron nagyon sokat tudtunk szolgálni, de ősszel ez megszűnt a sok teendő miatt, így most próbáljuk behozni a lemaradást – meséli a kaszonyi fiatal. – Az adventi időszakban egy turnét terveztünk, megyünk Asztélyba, aztán Beregszászba, majd Kaszonyba, Zápszonyba, Nagyborzsovára zenélni. Szenteste templomban leszünk, a menyasszonyom orgonál is.
Karácsony első vagy második napján pedig felhúzzuk a gyűrűnket. Nyáron jegyeztem el, most szűk családi körben megünnepeljük.
– Egy zenésztől muszáj vagyok megkérdezni, van kedvenc karácsonyi dalod?
– Nagy Pintér Béla fan vagyok, napi szinten hallgatom. Mi is feldolgozzuk a dalait és azt énekeljük fellépésekkor. Hagyomány nálunk, hogy karácsony másnapján kántálni járunk a faluban. Az emberek már várnak, ha valahová nem érünk oda, szinte megsértődnek. A kántálásokhoz jó emlékeim fűződnek.
– Mit visznek túlzásba az emberek?
– Debrecenben tanulok, és itt november elejétől minden bolt ki van díszítve, szól a karácsonyi zene, és minden csak arról szól, hogy minél több pénzt költsön el az ember, minél több ajándékot és minél drágábbat vegyen. Ettől kicsit elveszíti az igazi értékét. Ne felejtsük el, m(k)it is ünneplünk igazából.
Simon Rita
