Badalói kórkép: Új rendelő, régi gondokkal

A páciensek helyett festékes vödrök, állványok, mesteremberek fogadnak bennünket a badalói családorvosi rendelőnél. Gyakorlatilag újjászületik az egészségügy helyi fellegvára, hisz a magyar állam családorvosi rendelők felújítását célzó programja keretében kívül-belül megújul a rendelő, ahogyan a vele egy épületben helyet kapó művelődési központ is.

A munkálatok miatt az elmúlt hetekben a családorvos és csapata a helyi patikában fogadta a betegeket. De a napokban lassan ismét birtokukba veszik a frissen festett helyiségeket, már csak az új bútorok hiányoznak a teljes értékű felszereltséghez, tudjuk meg.

A badalói 1734 lakoson kívül Halábor 700 lakosáról is ők gondoskodnak, bár a lakosság 40 százaléka külföldön dolgozik, tájékoztat Jakab Lajos, akinek
Haláboron Tóth Viktória felcser segíti a munkáját.

– A törvény szerint egy családorvos 1800 pácienssel köthet szerződést. Önöknél 2434 lakos él, akkor ezt hogy oldják meg?

– Az elmúlt év során 1815 szerződést kötöttek velem vegyesen a két településről. Megkérdeztem a járási egészségügyi osztályon, mi a teendő azokkal, akik még szeretnének megállapodást kötni velünk, s azt az utasítást kaptam, hogy küldjem őket Beregszászba, ahol  még vannak szabad kapacitással rendelkező családorvosok. Hogy ez kényelmetlenséget okoz a pácienseknek, azzal úgy tűnik, senki nem foglalkozik… Amikor az egészségügyi reform elindult, az ukrán állam segítsége abban nyilvánult meg, hogy kaptak egy számítógépet és bekötötték az internetet. Utóbbi minőségére azonban több a panasz, mint a dicséret, rendkívül lassú és szakadozik a kapcsolat, mondja Tóth Brigitta nővér, aki az adatbázis rendszerezésével foglalkozik. Már jelezték a járási közigazgatás felé, hogy a településen a rossz utak mellett a csapnivaló internetkapcsolat is sok bosszúságot okoz, és kérték, szereljenek fel plusz antennát
a településnek, de egyelőre semmi nem történt.

– Milyen változások történtek a munkájukban azóta, hogy elindult a reform?

– Nem sok minden. Elektronikus recepteket egyelőre keveset írtam ki. A kollégáim, akik már éltek ezzel az újítással, panaszkodnak, hogy a vidéki emberek macerásnak tartják az eljárást, hogy az sms-ben kapott kóddal fel kell keresniük egy beregszászi patikát (csak a beutazás közel 50 hrivnyába kerül és majdnem fél napot vesz igénybe) – hisz nem mindegyik tudja kiadni a programban szereplő készítményeket. Nincs is mindenkinek mobiltelefonja. Ez inkább a városokban működik. Az új rend szerint beteglapot sem írhatok fel azoknak, akik nem kötöttek velem szerződést. Munkánkat nehezíti, hogy a pácienseink nagy hányada roma – Badalóban számuk eléri az ötszázat, két táborban élnek –, akikkel nagyon nehéz szót érteni. Például nem hajlandóak eljönni a rendelőbe, ezért sokszor kénytelenek vagyunk kijárni  hozzájuk, ha szűrést akarunk végezni. Hegyes Ruszlana, a Beregszászi Járási Alapellátási Központ vezetője rendkívül sokat segít nekünk, mivel korábban családorvosként  tevékenykedett, és tisztában van a vidéki doktorok gondjaival. Korábban például nem kaptunk tisztító- és fertőtlenítő szereket, ma már teljes egészében el vagyunk látva ezekkel. Neki köszönhetően új hűtőszekrényt is kaptunk a gyógyszerek  tárolására – mondja el Jakab Lajos.

– Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük mindennapi munkájuk során?

– Amióta megtörténtek a szerződéskötések és a vidéki családorvosok bére ennek kapcsán emelkedett, úgy tapasztaljuk, az ellátás második szintjéhez tartozó szakorvosok, akiknél még nem indult el a reform, mintha neheztelnének ránk. Azt mondják, az ő bérük továbbra is ugyanannyi, és próbálják ránk hárítani a munkát, mondván, akivel szerződésre lépett a páciens, azzal kezeltesse magát – tudjuk meg a rendelő főorvosától. Mint kiderül, a szaktárca által ígért jelentős béremelést sem érzékelik. Sőt, az a faramuci helyzet alakult ki, hogy arra biztatják a családorvosokat, minél kevesebb nővért foglalkoztassanak, ha azt szeretnék, hogy az egy rendelőre jutó összegből több jusson egy-egy munkatársnak.

A két településen ötszáztizenhét 18 éven alulit tartanak nyilván, valamint 27 egy éven aluli újszülöttet – tudom meg az ezzel a korosztállyal foglalkozó Sárközi Anita nővértől.

A demográfiai mutatók sajnos nem túl sok optimizmusra adnak okot: idén 15 halálesetre mindössze 8 születés jutott. Közülük öt roma csecsemő volt, s az elmúlt években is ez a tendencia figyelhető meg. Jelenleg 12 kismama van nyilvántartásban, tájékoztat Bíró Margit nővér. Mint megtudjuk, a gyerekek elsősorban felső légúti betegségekben szenvednek, nyári időszakban allergiás panaszokkal fordulnak orvoshoz. A felnőtteknél a hipertónia és annak minden szövődménye a jellemző. Egyre több az onkológiai elváltozás, sajnos az emberek túl későn fordulnak orvoshoz vele.

A férfiak körében a gyomor-, a tüdő-, nőknél az emlő- és a méhnyakrák a leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Mivel rendkívül drágák a gyógyszerek, az emberek sajnos gyakran öngyógyítással foglalkoznak, s csak akkor keresik fel az orvost, amikor nem sikerül célt érniük, panaszolják a helyi egészségőrök.

Magyar Tímea

Forrás:
KISZó/Fotó: Zunko Barnabás

Post Author: KISZó