Az aratás felelősségteljes, egyben nem veszélytelen feladat. A balesetek megelőzése érdekében készültségbe helyezték a megyei állami katasztrófa-elhárítási szolgálat egységeit. A szakemberek ezúttal a derceni, mezőterebesi és gorondi farmereknél és látták el a szükséges tanácsokkal a gazdákat.
Mindenekelőtt azt ellenőrzik, mennyire tartják be az érintettek a tűzvédelmi szabályokat a betakarítás, a szállítás, a tárolás és a feldolgozás során, tudtuk meg Natalija Batirtól, a szolgálat sajtóközpontjának vezetőjétől. A nagy melegben ugyanis a gyakran rossz műszaki állapotban lévő kombájnok, egyéb berendezések és az emberi hanyagság nagy bajok előidézője lehet. A gabonatáblákon egy eldobott cigarettacsikk, a gépekből kipattanó szikra, valamint a felelőtlen tarlóégetés is tüzet okozhat.
Az írott szabályok szerint a gabonatáblákat megfelelő védelemmel kell ellátni. Az erdőkhöz, a közutakhoz és a vasúti pályákhoz közeliek szélét legkevesebb 4 méteres sávban körül kell kaszálni, a szénát begyűjteni, majd ezt a részt felszántani. Továbbá tűzveszélyre figyelmeztető és dohányozni tilos feliratú táblákat kell kihelyezni. A mezőn dolgozók számára kötelező a tűzbiztonsági szabályok ismertetése. A kombájnok, kaszálógépek munkába állásakor biztosítani kell a gyors beavatkozás lehetőségét: vízzel telt tartálykocsinak és ekével, boronával felszerelt traktornak kell készenlétben állnia.
Az előírások ellenére az év elejétől ezernél több nyílt terepen történt tűzesethez vonultak ki a szolgálat rohamkocsijai. Ezek mintegy fele volt lom- és a tarlóégetés következménye. Az elszáradt növényzetet felperzselők szerint a művelet hasznos, semmilyen veszélyt nem rejt magában, az okozott kár pedig jelentéktelen. Az egészségügyiek és az ökológusok azonban más véleményen vannak. A mezőkön tomboló lángok égéstermékei között mérges gázok, formaldehidek kerülnek a légtérbe, melyek komoly egészségkárosodást okozhatnak. A tarlóégetéssel járó füst és perje kilométeres körzetben is érezhető. A légutakat, a tüdőt és a szívet is károsodás éri. A legnagyobb veszélynek a gyermekek vannak kitéve.
Megszívlelendők a környezetvédők intelmei is. A felperzselt aljnövényzettel ugyanis rengeteg, a táptalajt gazdagító hasznos élőlény, ásványi anyag is elpusztul. Megváltozik a föld mikroszerkezete, romlik a termőképesség. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen tüzeket nem lehet szabályozni. A lángok csak a szélnek engedelmeskednek. Ennek következtében sokszor kerülnek veszélybe a települések, különféle objektumok, gázvezetékek, vasútvonalak. Az anyagi kár mellett sokszor emberéletek is áldozatul esnek.
A tarlók felégetői a helyzet forróvá válásakor gyakran kereket oldanak. Nemcsak azért, mert képtelenek megfékezni a lángokat, hanem a felelősségre vonástól is tartanak. Aki ugyanis engedély nélkül perzseli fel a földeket, a közigazgatási törvénybe ütköző vétséget követ el, amiért 170-től 340 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Felelős beosztású személy esetében a büntetési tétel 850-től 1190 hrivnyáig terjed.
Natalja Batir szerint szólni kell a szemétlerakókról is, mert a tarlótüzek rendszerint ezekre is átcsapnak. A hulladékokban keletkező égéstermékek fokozottan veszélyesek emberre, állatra egyaránt.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
