Vidékünket az idén sem kerülték el a pusztító természeti csapások. Szinte menetrendszerűen jöttek a nyári viharok, jégverések. Szürtében és az Ilosvai járásban épületek tucatjaiban keletkeztek tetemes anyagi károk. Számíthatnak-e az emberek a biztosítóra? – kérdezte a KISZó Jurij Buhlakot, a Global Garant Biztosítótársaság megyei kirendeltségének vezetőjét.
– Fizet-e a biztosító a vihar okozta épületkárokért?
– Igen, de csak azoknak, akiknek van biztosításuk. A baj csak az, hogy nagyon kevesen kötnek, kötöttek velünk vagy más társasággal szerződést. Az önkéntes szerződéskötések száma sajnos évről évre kevesebb.
– Ön szerint mi okozza a bizalomvesztést?
– Ez többrétegű probléma. Rossz hatással volt a piacra, hogy megszüntették az addig kötelező élet- és vagyonbiztosítást. Jelenleg a rossz gazdasági helyzetből kifolyólag vannak gondok az ágazatban. Az országban jegyzett mintegy 350 cég közül mára alig hetven tudott talpon maradni. Ezek többsége is rengeteg problémával küzd: nem, vagy nagy késéssel fizet az ügyfeleknek. A kárpátaljaiak mintegy harminc társaság közül választhatnak. Bizonyára vannak, amelyek rontják a hitelünket. Ám nem ezekből kellene kiindulni. Egyébként is nehéz meggyőzni az embereket, de akik csalódtak valamelyik biztosítóban, azok mereven elzárkóznak az újabb kötvények elől.
– Választani sem könnyű a sok társaság közül.
– Valóban túlkínálat van a biztosítási piacon. Az általános kép ennek ellenére az, hogy az emberek nem igyekeznek bebiztosítani magukat, jószágaikat, vagyonukat. A természeti csapások nyomán azt gondolhattuk, megszaporodnak majd az ügyfelek. De nem tapasztaltunk ilyet sem a múlt évi, sem az idei nyári viharokat követően. Sőt, inkább a visszaesés jellemző.
– Mi mindenre lehet manapság biztosítást kötni?
– Úgyszólván bármire, amit fontosnak tartunk és féltünk. Köthetünk biztosítást viharkárok, jégverés, sőt akár lopások és betörések ellen is. És ez nem is kerül sokba. Ha mondjuk egy évre százezer hrivnyára biztosítja valaki az értékeit, az havonta 400 hrivnyájába kerül. Sajnos a gyermekek többsége sincs biztosítva. Egy évre ötezer hrivnyába kerül egy ilyen kötvény, ami havonta pár száz hrivnya költséget jelent. Baj esetén még egy műtét költségei is fedezve volnának. Nem sokra becsülik az állataikat sem. Néhány éve még tízezer jószágra kötöttek szerződést, most pár száz, ha van. És ez nemcsak a magánszemélyekre jellemző. A vállalkozások, a farmergazdaságok sem tolonganak javaik biztonsága érdekében. Természeti katasztrófák esetén pedig az államtól várják a segítséget. És csodálkoznak, ha az elmarad, vagy – mint most is tapasztalhatják – nevetségesen kevés.
Balogh Csaba
