A parlamenti választások előtt tovább romlott Ukrajna és Magyarország viszonya. Nem a legszerencsésebb a helyzet a Kijev – Varsó vonalon sem – állapítja meg a korrespondent.net Jevhen Mahda írására utalva, mely az azonos nevű hetilapban jelent meg.
Mahda szerint a jelenlegi ukrán–magyar rossz viszonynak mély, közel egy évszázados gyökerei vannak, mivel Magyarország az I. világháborút követő trianoni békeszerződés után elvesztette területének 72, lakosságának 64 százalékát, s ez a terület szomszédos országok fennhatósága alá került. Ráadásul, e területeken jelentős számú magyar maradt. Ez a seb mai is fájó.
A cikkíró úgy véli, hogy a magyarországi vezetés az új ukrán elnöktől és parlamenttől a feszültség enyhítését,
a kialakult helyzet és megoldását várja (ami az oktatási törvény 7. cikke és a nyelvtörvény felülvizsgálatát jelenti). A viszony normalizálásában bízik Varsó is.
Mahda úgy véli, hogy az ukrán vezetés következő lépéseit a pénz fogja befolyásolni, Ukrajna és a közép-európai országok kapcsolatában a gazdasági érdekek meghatározóak lehetnek. Nem elég az, hogy Ukrajna biztosítja a szomszédok munkaerő-utánpótlását, fontos, hogy onnan befektetések érkezzenek, tapasztalatokat vegyen át, fejlődjön a regionális kooperáció. Mindezeket Kijevnek a saját érdekeit szem előtt tartva, pragmatikusan ki kell használnia.
A szerző arra az álláspontra helyezkedik, hogy az új összetételű parlament nem tűnik olyan erősnek, hogy meg tudja szilárdítani pozícióit a Budapesttel és Varsóval folytatott párbeszédben.
Zelenszkijnek tartózkodnia kell attól, hogy engedményeket tegyen első látásra jelentéktelen kérdésekben – állapítja meg Mahda,
majd hozzáteszi: „nem szabad elfelejteni, hogy közép-európai partnereink az európai és az euroatlanti integrációfolyamatában kijárták a saját érdekeikért folytatott harc iskoláját. Azét az iskoláért, melynek mi még csak az előkészítő osztályába járunk”.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
