A méz ősidők óta része az emberi étkezésnek, kezdetben csemege volt, ma azonban már gyógytermékként is használják. A mézzel, valamint az egyéb méhészeti termékekkel való gyógyításnak neve is van: apiterápia. Eleinte kizárólag a méhcsípéssel való gyógyításra használták a kifejezést, később aztán magába foglalt mindenféle kaptárterméket, illetve az ezeket felhasználó gyógymódokat. Az apiterápiának a virágpor, a propolisz, a méhpempő fogyasztásán túl egy kaptárlevegővel átjárt méhes házban van a legjobb hatása – tudtuk meg a bátyúi Baraté Ferenctől, aki közel 40 éve méhészkedik.
A mesterséget édesapjától leste el, akinek sokat segített a méhrajok befogásában. Végzettsége szerint vasesztergályos, dolgozott a vasúton, mint kocsivizsgáló, villanyszereléssel is kereste már a kenyerét, de közben a legtöbb energiát a „méhtársadalom” tanulmányozásába fektette. Néhány év alatt az 5 méhcsaládját 150-re gyarapította, aminek csodájára jártak a beregszászi járási Méhész Egyesület tagjai. Az egyesület 1988-ban alakult és az alapító tagok között ott találjuk Baraté Ferenc nevét is.
A nagyszámú méhpopulációra az hívta fel a figyelmüket, hogy a bejegyzett tagok akkoriban jegyre kaptak évi 10 kg cukrot családonként a méhek beetetésére.
Az egyesület azonban néhány éven belül felbomlott és a járás méhészei érdekképviselet nélkül maradtak. Ma a kárpátaljai közösséget a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) Méhész Tagozata fogja össze. Baraté Ferenc szerint, aki rendszerint részt vesz a Méhészeti Fórumokon a szervezetnek 168 bejegyzett tagja van.
Nem a legjobb évet fogtam ki egy sikeres méhész és méhészet bemutatására – derült ki a beszélgetésünk során. Vissza-visszatérő téma volt az áprilisi méhhullás, mely mellett nehéz szó nélkül elmenni. A 190 családból felmért vesztesége 40-re tehető. A háttérben a község határában munkálkodó agrárvállalat szakszerűtlen és veszélyes növényvédő szerekkel való permetezése áll.
A jelenlegi törvény szerint reggel 9-től este 18-ig nem engedélyezett a vegyszerek alkalmazása szabad ég alatti mezőgazdasági területen.
Elsősorban az előírt időkeret figyelmen kívül hagyása okozta a szorgos kis állatok pusztulását – mondta el a méhész. A mezőgazdasági kultúrák a 80%-át a méhek porozzák be. Az agrárvállalat vezetője is elismerte, hogy 30%-kal több haszonhoz jut az által, hogy a méhek beporozzák a szezonális növényeket, mégis olyan gyomirtószereket alkalmaznak, melyek tömeges méhpusztuláshoz vezettek április elején Bátyúban és a környező falvakban. Néhány méhész, köztük Baraté Ferenc fellépésének köszönhetően azóta a vállalat emberei értesítik a permetezést megelőzően az érintetteket. Többen a februárban benyújtott új törvénytervezet hatályba lépését várják, mely előírja, hogy este 8 és reggel 4 óra között engedélyezett a mezőgazdasági területek növényvédő szerekkel való kezelése.
A haszon jelentős része elúszott, de a méhész igyekszik pótolni a hiányt a megtermelt méz, az előállított propolisz, méhpempő és virágpor eladásával, valamint a felvásárolt, tenyésztett kárpáti elit anyák fiasításával és azok lányainak viszonteladásával.
Kárpátalján 4 jó adottságú tenyésztett méhhel találkozhatunk, melyek közül a kárpáti méh a legbékésebb, jól tűri az emberek közelségét, azonkívül rendkívül termékeny, s a mostoha időjárási körülményeket is kiválóan állja.
Génállománya csak Kárpátalján lelhető fel – az Ökörmezői járásban található Vucskovón felállított kárpáti méhet dicsőítő emlékmű is bizonyítja mindezt – meséli a méhész, aki a fiasításokból már Szíriába is küldött, de Kárpátalján kívül felvásárlói vannak Vinyicában, Kirovográdban, Odesszában és Rivnében is.
A hagyományos méhkaptárokon és az elit méhek nukleusz tenyészetének megtekintésén túl befeküdhettem a méhész által épített apiterápiás méhes házba is, mely kuriózumnak számít Kárpátalján. Négy éve a méhész a saját látásának javítása érdekében építette meg, ugyanis az éjszakákba nyúló hegesztések miatt sokat romlott a látása.
Nem csak a látása javult az évek során, de vérnyomás- ingadozása is stabilizálódott.
A 8 méhkaptár felett 30-40 cm-re elhelyezkedő két ágyas kisházban a koncentrált mézillat, a méhcsaládok biorezonanciája és a szárnyuk által keltett mikrorezgések adják a gyógyító hatást. A saját rezgésükkel megemelik a beteg szervezet rezgésszámát is, így az a rovarok segítségével helyreáll, sok esetben a beteg szervek gyógyítása érdekében képesek magukat annyira legyengíteni ez által a méhek, hogy elpusztulnak. Stresszoldásra, vérkeringés – javításra, az immunrendszer erősítésére is ajánlott, de
a bátyúi méhes házban megfordultak már szívbetegek és daganatos megbetegedéssel küzdők is.
Az ajánlott kúra 20 alkalmat ír elő megszakítás nélkül napi 1-2 órában. A család egyik hátgerincsérvvel küzdő ismerőse 5 alkalom után egymaga kapálta a kertjét, míg előtte a felkelést is nehezen oldotta meg. Bár az orvostudományban kevesen ismerik el az apiterápia jótékony hatását, de a méhész esküszik is. A volt ukrán államfő – Petro Porosenko aki egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy számára 2 óra alvás a barátjától kapott apiterápiás házban felér 10 óra alvással a saját ágyában – tapasztalatai is másról árulkodnak.
Bimba Brigitta,
a KISZó médiatanfolyamának résztvevője
