Néhány nappal ezelőtt Oleg Csurij, az Ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese az ukrán fizetőeszköz árfolyama eddigi emelkedésének okait taglalta. Felsorolásában a gabonafélék terméseinek rendkívüli növekedését, valamint a külföldi pénzintézetek nagy összegű állami értékpapír-vásárlását is megemlítette.
A beszámoló alapján az utóbbiak felvásárlása már rendszeres, ugyanis a befektetők a magas hozamok mellett a stabil és megnyugtató pénzügyi helyzetet is vonzónak tartják. Ez a körülmény azzal járhat, hogy az Ukrán Nemzeti Bank a továbbiakban is számíthat a külföldi valuta jelentős beáramlására, ami persze jó hatással van a hrivnya árfolyamára – vélte az elnökhelyettes. Emellett a kalászosok termésének rég nem látott hozama – a 2000-es évek elejétől nem volt ilyen termés – pedig lehetővé teszi az export jelentős emelkedését, ami ismételten csak fokozza a külföldi valuta beáramlását. Ez a két tény – Csurij véleménye szerint – immár hosszú távon is kedvezően befolyásolja a hazai fizetőeszköz árfolyamát.
Nem véletlen tehát, hogy az ukrán fizetőeszköz szeptember végére hároméves rekordot ért el, amikor egy dollárért már csak 24 hrivnya 15 kopijkát adtak, az NBU által kibocsájtott állami értékpapírok minimális összege pedig 11-szeresére nőtt.
Olekszandr Martinenko pénzügyi szakember a tsn.ua hírportálnak nyilatkozva előrejelezte, hogy
Ukrajna az év végéig még 2-3 milliárd dollárnyi állami értékpapírt értékesíthet külföldre, ami előreláthatólag tovább növeli a hrivnya értékét.
Az előzetes felmérés szerint 2020-ban egy dollár 28 hrivnya 20 kopijkát fog érni. Ezt a számot kalkulálták a jövő évi költségvetésbe is. Az új kormány szerint az ország pénzügyei sokat javulnak, és természetesen korrigálni kell majd a büdzsében foglalt mutatókat.
Nem telt el 72 óra a nyilatkozat óta, amikor is a hrivnya értéke az eddigi szárnyalás után gyors zuhanásba kezdett. Az NBU hivatalos árfolyama nem erről tanúskodik, viszont a devizaváltók egy nap leforgása alatt közel 1 hrivnya 50 kopijkával kértek többet egy dollárért.
A KISZó-ban többször is foglalkoztunk a témával. Olvashatták szakértőink véleményét, miszerint ősszel megszokott a hrivnya devalválódása, hiszen ilyenkor Ukrajnának fel kell töltenie energiakészleteit. Az előrejelzés beigazolódott.
Az Interfax-Ukraina hírügynökség érdeklődésére az NBU közölte, az nemzeti valuta értékének ingadozása átmeneti, azt pszichológiai tényezők idézték elő.
Jegor Kijan, a Nemzetközi Politikai Tanulmányok Központ közgazdásza más okokat is megnevezett. Szerinte a spekulánsok keze van a dologban, akik ezzel akarnak pénzt keresni. „Megfigyelhető, hogy hétközben a hrivnya általában erősödik, a hétvégén pedig gyengül. Most viszont hirtelen nagyot esett. Véleményem szerint túl hirtelen, amiben több politikai esemény is nagy szerepet játszott, például a Steinmeier formula, a Trump−Zelenszkij találkozó, illetve az IMF-fel fennálló helyzet. Úgy gondolom, a spekulánsok is jó pénzt kerestek a valutaingadozással” – mondta.
Az Ukrán Nemzeti Bank árfolyama alapján viszont a lakosság nem vásárolhat külföldi fizetőeszközt. Jól meg kell gondolni, mikor, hol és mennyiért cseréljük félretett hrivnyánkat, hiszen mint megszokhattuk, a hivatalos verzió nem mindig fedi maximálisan a valóságot.
Csuha Ivett
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
