KISZó-kérdés: Célszerű-e a földpiac aktivizálása?

Ukrajna dollármilliárdokat veszít azzal, hogy nem hajlandó áruba bocsátani értékes földjeit – olvashatjuk egyre gyakrabban a világhálón és az újságok hasábjain. A hosszú évtizedek óta tartó moratórium feloldása állandó témát biztosít az aktuális hatalomnak. Kidolgozott törvény nélkül viszont aligha szolgálja a nép javát az újítás. A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán közzétett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink hajlandóak lennének-e túladni földjeiken.

A lapunk által készített, nem reprezentatív online felmérésre 57 szavazat érkezett. Válaszadóink 77 százaléka nem élne a kínálkozó lehetőséggel, míg 23 százalékuk szívesen megválna mezőgazdasági részlegétől. Több hozzászólás is érkezett, melyekben a kommentelők negatívan viszonyulnak a moratórium feloldásához. A témában Tóth Miklós megyei képviselővel, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetőségi tagjával a készülő földreform pozitívumait és a piac megnyitásának kilátásait fejtegettük.

− 2002-ben vezették be Ukrajnában a mezőgazdasági földek értékesítésére vonatkozó tilalmat. Azóta évente napirendre kerül ennek feloldása. A szomszédos országokban – és azok határain túl is – a föld reális áron, szabadon el-, illetve bérbe adható. Esetünkben viszont a lakosság a tulajdonában lévő termőföldekkel nem rendelkezhet saját belátása szerint.

Tóth Miklós kiemelte, mindennek, amit az elnök és a kormány tesz, annak a nép érdekében kell történnie. Ezért az év végéig tervezett földreform végrehajtása is bizakodó képet fest.

– Pozitívum, hogy a kistérségek megalakulásával azok birtokába kerülnek a községi tanácsok területén levő állami tulajdonú földek.

Ez nagy értékkel bír. Emellett fontos, hogy Ukrajna lakossága foglalkozzon a kérdéssel, hiszen egyedi kincse ez az országnak.

A nemrég leköszönt kormány miniszterelnöke regnálása idején több ízben hangot adott annak a véleményének, miszerint csak korlátozásokkal szabad engedélyezni a termőföld eladását. Egyik ezek közül, hogy a külföldi állampolgárok előtt továbbra is érvényben maradna a tilalom.

− Néhány héttel ezelőtt a parlament elé került az a törvénytervezet, melyben aprólékosan taglalják a termőföld értékesítésének módját, azt, hogy kik és milyen feltételekkel vásárolhatják meg azokat. A lakosság, az állam és a territoriális közösségek mellett megjelentek a földvásárlásra kész külföldi állampolgárok is. Ők csak az öröklés útján szerzett tulajdonra formálhatnak jogot, majd egyéves határidőn belül kötelesek áruba bocsátani a mezőgazdasági rendeltetésű földjeiket ukrán állampolgárok vagy cégek részére. Ezenkívül korlátozásokat vezetnek be az eladási ár, illetve az egy személy által birtokolható mennyiségre vonatkozóan is. Elővásárlási joga van az eddigi bérbevevőnek, valamint a vevő ötéves részletfizetési lehetőséggel is élhet.

Tóth Miklós úgy véli, a hivatalos úton szerzett, így az állami nyilvántartásba bekerülő tulajdonjog tisztázná a jelenleg árnyékban működő adásvételt.

Mindemellett reális esélyt lát arra, hogy 2020. október 1-jétől megszűnik a tilalom.

− E törvény elfogadása nem igényel komolyabb pénzbeli ráfordítást sem az állami, sem pedig a helyi költségvetésből. A hivatalos adásvételi és a bérleti szerződések után befizetendő adó viszont többletbevételt jelentene mindkét büdzsébe. Úgy gondolom, egy év maximálisan elegendő a módosítások kidolgozására.

Csuha Ivett

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó