Napjaink társadalmának egyik rákfenéje a terjedő erőszak. Ennek is az a formája, amely a családokon belül történik. A tettlegesség, a lelki terror a kimutatások szerint minden ötödik ukrajnai háztartásban előfordul. A szakemberek szerint a valóságban még rosszabb a helyzet. Hogy állunk e téren Kárpátalján? – kérdezte a KISZó Vaszil Popadinecet, a megyei ingyenes jogsegélyszolgálat vezetőjét.
– Vannak-e pontos adatok arról, hányan esnek vidékünkön családon belüli erőszak áldozatává?
– Sajnos nincs és nem is lehet. A családokban előforduló brutalitások áldozatai ugyanis igen gyakran rejtve maradnak mindenfajta felmérés elől. Egyrészt, mert képtelenek a családon belüli brutalitást bűncselekményként érzékelni, másrészt joggal tartanak az „agresszor” bosszújától. Az áldozat sokszor egyszerűen letagadja a bántalmazást, például azért, hogy megőrizze a család egységét vagy azért, mert mind lelkileg, mind anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van. Sokszor a „statisztika” számára csak a halál teszi nyilvánvalóvá, hogy brutalitás áldozata lett valaki.
– Miben nyilvánulnak meg az ilyen cselekmények?
– A családon belüli erőszaknak a résztvevők személye szerint három megnyilvánulási formáját írja le a pszichológia. Az egyik a házastársak közötti, a másik a gyermek elleni, a harmadik pedig a családban élő idős személy elleni erőszak. Ez azonban nem kizárólag fizikai bántalmazás: lehet lelki gyötrelem okozása is. A fizikai bántalmazásra soha nincs elfogadható mentség, és a megalázás, a pszichológiai kínzás már önmagában is családon belüli erőszaknak minősül, nem beszélve arról, hogy ezt sokszor követi a fizikai erőszak. És ne feledjük, igen gyakran találkozunk a gondoskodás elmulasztásával, a gyermek vagy az idős családtag végzetes elhanyagolásával, ami szintén a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik.
– Büntetendő cselekményről, vagy csak „ejnye-bejnyés” szabálysértésről beszélünk?
– Ez év januárjában végre módosították az ide vonatkozó jogszabályt, és ma már bűncselekménynek minősül a családon belüli bántalmazás. Az a gyermek is áldozatnak számít, aki csak szemtanúja a felnőttek közötti brutalitásnak, így őt is megilleti valamennyi szociális, pszichológiai és jogi szolgáltatás. Tudni kell, hogy ha mondjuk a feleség rendőri segítséget kér, mert a párja fenyegeti, bántalmazza, az elkövetőt elsőre közigazgatási szabálysértésért vonhatják felelősségre. Második alkalommal is ez az eljárás. Harmadszorra azonban már a Btk. ide vonatkozó cikkét kell alkalmazni.
– Milyen büntetésre számíthat az erőszakoskodó?
– A Btk. szerint az elkövető ellen többféle szankció alkalmazható. Minden a bűncselekmény súlyosságától és az ítélőszék döntésétől függ. Kényszeríthetik az egyént közmunkára, de hathavi elzárásra, vagy akár két év szabadságvesztésre is ítélhetik. Ugyanakkor megtilthatja a bíróság az illetőnek, hogy közeledjen a sértettekhez, zaklassa őket. Ha e szabályokat megsérti, akkor is büntető eljárást indíthatnak ellene.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
