A Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) évek óta vidékünk fejlesztéséért dolgozik, ami Ukrajna számára fontos szociális-gazdasági jelentőséggel bír. Komoly erőfeszítések árán sikerült törvényes alapokra helyezni a működésüket az országban, és kihasználni azt az új lehetőséget, amit az európai szabványok kínálnak a határ menti együttműködések fejlesztésére.
Jevcsák Judit, a társulás igazgatóhelyettese a kevesek által ismert Tisza ETT életébe és projektjeibe engedett betekintést.
− Hogyan alakult meg a Tisza Európai Területi Társulás?
− A Tisza ETT megalakulását komoly szervezői munka előzte meg. Több ízben tárgyaltunk, egyeztettünk az Európai Parlament illetékeseivel, a Régiók Bizottságának tagjaival, a szomszédos országok vezetőivel. A tanácskozások fő célja az volt, hogy az Európai Unió (EU) közreműködésével olyan programot dolgozzunk ki, amely nagymértékben elősegíti az EU technikai és pénzügyi részvételét vidékünk komplex gazdasági átalakításában. Ennek köszönhető, hogy a magyar kormány illetékesei láttak fantáziát törekvéseinkben. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának hozzájárulásával 2015 júniusában döntés született európai területi társulás létrehozásáról Kárpátalja megye részvételével. Még az év októberében létrehoztuk a Tisza ETT-t.
Ez az első olyan kezdeményezés Európában, amelyet egy európai uniós tagállam – esetünkben Magyarország – és egy, az unió határain kívül eső állam (Ukrajna) hozott létre.
Ezáltal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett Kárpátalja is egyedülálló lehetőséget kapott közös, határon átnyúló befektetési és szociális projektek megvalósítására.
− Milyen előnye van ennek a társulási formának?
− A Tisza Európai Területi Társulás megalakulását követően Kárpátalja számára megnyílt a lehetőség arra, hogy részt vegyen mind az EU-tagállamok számára kiírt pályázatokon, mind a Magyar Operatív Programok keretein belül működőkön. Ezek a programok teszik lehetővé azt, hogy a jövőben a Tisza ETT-n keresztül finanszírozzuk
a határ menti infrastrukturális létesítmények létrehozását.
Az Európai Unió részéről ez egy jól átlátható támogatási mechanizmus, Kárpátaljának pedig lehetőség arra, hogy olyan szociális és gazdasági fejlesztéseket valósítsunk meg, amelyekre egyébként nem jutna forrás sem a központi, sem pedig a helyi költségvetésből.
− Milyen célokat tűzött ki a Tisza ETT?
− Célunk az Európai Unió technikai és pénzügyi eszközeinek felhasználása révén olyan aktív reformfolyamatok végrehajtása és mintaértékű fejlesztések életre hívása Kárpátalján, amelyeknek hosszú távú hatása lehet, illetve pozitív változásokat idézhet elő az ukrán gazdaság és társadalom minden szintjén. Kidolgoztuk a Tisza ETT fejlesztési stratégiáját, és a meghatározott célokkal összhangban elkezdődött annak gyakorlati megvalósítása, közös projektek végrehajtása által.
− Hogyan tudják fenntartani magukat?
− Működési költségünket az alapítók által évenként befizetett tagdíjakból, de főként pályázati forrásokból fedezzük. 2016-2017-ben öt ilyen irányú tendert nyertünk. Ezenkívül Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma – mint a Magyarország részvételével működő ETT-k bejegyzési szerve – nagymértékben hozzájárul tevékenységünk anyagi hátterének biztosításához. Ez a gyakorlat egyedi az EU-ban.
Más országokban még nem tapasztalható a határokon átnyúló együttműködés támogatásának ez a formája.
− Milyen lépéseket tettek az elmúlt évek során az ukrán−magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében?
− A múlt év tavaszán két komoly nemzetközi konferenciát tartottunk, ahol megvitattuk Ukrajna európai integrációs törekvéseinek helyzetét Kárpátalja példáján. Tanulmányoztuk azokat a lehetőségeket és eszközöket, melyek elősegíthetik Ukrajna határ menti régióinak hatékony együttműködését az Európai Unió tagországaival. A rendezvényen elhangzott előadásokat háromnyelvű kötetben jelentettük meg. A résztvevők ajánlásokat tettek az ukrajnai hatóságok felé, és sikerült elérnünk, hogy Ukrajna Legfelső Tanácsa 2018. szeptember 4-én elfogadta azt a törvénymódosítást, amely
lehetővé teszi a határokon átnyúló ETT-k létrehozását Ukrajnában is.
A fentiek folytatásaként a 2019 szeptemberében megrendezett újabb nemzetközi konferencián a bejegyzés és működés jogi keretei kerültek kidolgozásra Ukrajna Tudományos Akadémiája és az Ungvári Nemzeti Egyetem jogászprofesszorainak bevonásával. Mindkét rendezvényt a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával tudtuk megszervezni.
− Főbb projektjeik az aknaszlatinai bányatérséget és a Tisza folyót érintő környezetvédelmi probléma feltárása és monitoring rendszerének kidolgozása, valamint a beregszászi járási hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése hulladéklerakó depónia kialakításával Makkosjánosiban.
− Az egyik legégetőbb határon átnyúló probléma a szilárdhulladék kezelésének kérdése, hiszen ez a Tisza szennyezettségének egyik oka.
A jelenleg használt beregszászi depónia ideiglenes engedéllyel működik, és rövidesen teljesen megtelik. A két ország, és így a két szomszédos megye érdeke, hogy mielőbb megoldást találjon a hulladékkezelésre. A pályázat keretében a jánosi hulladékudvarban alakítunk ki tárolót és indítunk be hulladékválogató üzemet. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében Kárpátalján a Tisza ETT vezetésével létrehozunk egy önkormányzati társulást, amely szervezi és működteti a térség hulladékgazdálkodását a projekt lezárulását követően is. A magyarországi oldalon, Kisvárdán pedig egy biogázüzem épül a pályázat keretében.
Aknaszlatinán a talaj és a felszíni vizek szennyezettsége, pontosabban só-szennyeződése mellett
az összeomló bányahálózatok is folyamatos veszélyt jelentenek az emberi életre.
A projekt várható eredménye egy olyan komplex földtani felmérés, illetve a víz mennyiségére, minőségére is kiterjedő alapállapot-vizsgálat, mely alapján kidolgozható a megfelelő regionális fejlesztési terv. Emellett egy helyi monitoring rendszert alakítunk ki, mely rövid, közép és hosszú távon is támaszt nyújt a döntéshozók számára, valamint elősegíti a szükséges beavatkozások megtételét, illetve a további tervek kivitelezését.
− Milyen egyéb eredményeket értek el az elmúlt 4 év során?
− Évek óta együttműködünk több nemzetközi szervezettel. A Határokon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata (CESCI) felkérésére például 2017 novemberében részt vettünk a Jogi akadálymentesítés projekt keretében szervezett kutatásban, melynek célja a szomszédos országokban élők magyarországi élethelyzetekkel kapcsolatos tájékoztatásának javítása volt. A sikeres munkának köszönhetően a Digitális Jólét Program 2.0 határon túli kiterjesztésének első állomásaként tavaly közreműködésünkkel digitális térségfejlesztési szakemberképzés indult Tatán, 11 kárpátaljai résztvevővel. A képzés ünnepélyes diplomaosztója idén Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt. Szeptemberben zárult a Tisza ETT, a CESCI és az Európa Tanács közös projektje – a határon átnyúló Vezetői Akadémia Program.
Ezen 12-12 kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati vezető továbbképzése valósult meg.
− Mik a további tervek?
− Sikeres működést követően lehetőségünk nyílt EU-s pályázatokon való részvételre. Ennek feltétele két lezárt pénzügyi év volt. A jövőben is szeretnénk folytatni a megkezdett munkát: elősegíteni további társulások létrehozását Ukrajnában, kiépíteni az EU-s szabványoknak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszert Kárpátalja teljes területén, melynek megvalósítására megyei hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozása van folyamatban. Fiatal szervezetként jelentős eredményeket sikerült elérnünk. Célunk az, hogy munkákkal vidékünk fejlesztését és határon átnyúló kapcsolatainak erősítését segítsük elő a jövőben is.
Csuha Ivett
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
