„Mindenre jó” patikus

Mit kérdezne legelőször egy gyógyszerésztől? Mi azt, miért döntött e hivatás mellett, miben tud segíteni a betegeknek és ő miért nem szed orvosságot? Peti Róbert két helyen is dolgozik, saját tapasztalatairól mesél.

– Miért választottad ezt a szakmát?

– A szüleim biztattak. Nem is gondoltam volna, hogy így megszeretem, ezért hálás vagyok nekik, hogy irányt mutattak az általános iskola végén – kezdi beszélgetésünket a huszonegy éves kisdobronyi fiatalember. – Én a testnevelési pályán gondolkodtam, mivel közel áll hozzám a foci, de a jövőmre nézve jobb, hogy nem azt választottam. A Monada egészségügyi koledzsben tanultam Ungváron. Aztán az egyetem levelező tagozatán elvégeztem még egy pszichológia képzést is.

– Hol sikerült elhelyezkedned?

– Két munkahelyem is van, Csongoron és Csapon. Két éve dolgozom Csapon, ott a kollégámmal rugalmasan osztjuk be a munkaidőnket, ezért már egy éve párhuzamosan, heti egy-két napot Csongoron is dolgozhatom. Szeretem a sürgés-forgást. A diploma megszerzése után Beregszászban kezdtem. Egy év alatt nagyon sokat fejlődtem, mondhatni ott tanultam meg mindent, amit a gyakorlatban tudni kell.

Az iskolában szerzett elméleti tudás csak alap, a gyógyszertárban számos egyéb készség birtokában kell lennünk.

Engem rögtön bedobtak a mélyvízbe. Az éjjel-nappali patika volt. Csapon most tizenkét órázni kell, Csongoron viszont csak hat órás a munkaidő. Elég megterhelő így is. Jó emlékezőképességgel kell rendelkezni. Pláne akkor, amikor bejön valaki, és azt mondja: kérnék szépen abból, amit a múltkor is adott. A patikában minden gyógyszert számon kell tartanunk, nálunk nagyjából 800 féle orvosság kapható, ezt mind fejben kell tartanunk.

– Gyakran kérnek tanácsot tőled?

– Szinte állandóan. Sokan az orvosok helyett is inkább hozzánk fordulnak. Csapon azért is választják többen a mi gyógyszertárunkat, mert két nyelven beszélünk, és könnyebb a kommunikáció.

A gyógyszerésznek egy személyben kell dermatológusnak, belgyógyásznak, pszichiáternek, és még sorolhatnám, lennie.

Valamiért bennünk jobban bíznak, mint az orvosokban.

– De ti nem írhattok fel nekik orvosságokat…

– Ez igaz. Antibiotikumokat vagy erősebb szereket csak orvos ajánlására szedhetnek a betegek. Legtöbbször azt tanácsoljuk, hogy forduljanak szakemberhez, ám ettől sokan ódzkodnak.

– Melyek a „mindenre jó” gyógyszerek?

– A fájdalomcsillapítókat előszeretettel veszik, az analgin, a citramon mindennapos. Azoknak, akik mezőgazdaságban dolgoznak, a legjobb barátjuk a diklofenak hatóanyagú kenőcs, gyógyszer. Nagyon fontos, hogy minden alkalommal, mielőtt eladunk valamit, fel kell térképeznünk a helyzetet, alaposan ki kell kérdezni a beteget, mert néha elmondják az emberek, mire akarják szedni a gyógyszert, néha nem. Tudnunk kell, hogy mire allergiás, növényi- vagy szintetikus alapanyagú készítményt akar.

– Mi a véleményed a homeopátiás készítményekről?

– Növényi alapú, de az elkészítés közben szinte minden hatóanyag elillan belőle. Személy szerint nem igazán hiszek az effektivitásukban. Azt ajánlom mindenkinek, legyenek céltudatosak, mert sok patikus, ha látja, hogy bizonytalan a vevő, mindent rátukmál, azt is, ami felesleges. Nyugodtan kérdezzenek rá a mellékhatásokra, mert nagyon nem mindegy, mit veszünk be. És nem biztos, hogy mindig a legdrágább a legjobb.

– A határ másik oldalán is keresett a gyógyszerész, miért maradsz mégis itthon?

– Ha vágynék is külföldre, az csak a barátok miatt lenne, mert már alig van itthon valaki… Én úgy voltam vele: ha már a szüleim megdolgoztak azért, hogy kitaníttassanak, akkor a legkevesebb, hogy a szakmámban helyezkedem el, és itthon kamatoztatom a tudásomat. Két munkahellyel már keresek annyit, hogy ne kelljen külföldre mennem.

– Te nem túl gyakran kapkodsz be bogyókat.

– Elég ritkán vagyok beteg, maximum egy évben egyszer. Jó az immunrendszerem, multivitamin-komplexet szedek időről időre, így megelőzhetők a betegségek. Szerintem a prevenció fontosabb mint a gyógyítás, mert utóbbi már kicsit nehezebb és fájdalmasabb.

Ha fáj is valamim, egy picit tűrök neki, csak ha nagyon muszáj, akkor kapok be egy gombot.

– Mik az első asszociációk, amikor megmondod, hogy gyógyszerész vagy?

– Meglepődnek, mivel kevés férfi gyógyszerész van mifelénk. Az osztályunkban is csak ketten voltunk fiúk, Magyarországon több a férfi patikus. Aztán megkönnyebbülnek, hogy van a környezetükben olyan, akitől tanácsot kérhetnek, ha történik valami. Eseményutáni tabletta vagy másnaposság elleni csodagyógyszer miatt is felkerestek már… Utóbbira a legjobb készítmény a medihronal, ami kipucolja a méreganyagokat, enyhíti a fejfájást. De egy Aspirin C pezsgőtablettát sem árt bevenni.

– Mire jut időd a munka mellett?

– Heti háromszor járok edzőterembe. Munka után jól esik kicsit kiadni a fáradt gőzt. Sok furcsasággal találkozunk.

Előfordult olyan is, hogy bejött valaki, és megmutatta a mellét, mert kijött rajta valami szoptatás után, nézzem már meg, ezt mivel kellene bekenni…

– Apropó edzőterem. Sokan megpróbálják mesterségesen növelni a testtömegüket. Ez milyen veszélyekkel járhat?

– Fiatal korban rendkívül veszélyes, idősebbeknél már nincs akkora rizikó, de akkor sem ajánlott. A tesztoszteron-injekciók teljesen megbolydítják az emberi szervezetet. A férfiak bizonyos készítményektől impotensekké válhatnak, a protein-készítmények közül sem mindegyik jótékony, fontos, hogy elolvassunk mindent és megtudjuk, mik lehetnek a mellékhatások.

Simon Rita

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó