A Bereg-vidéken továbbra is heves indulatokat gerjeszt a nagymuzsalyi aranybánya megléte, illetve az, hogy miképpen rendeződik annak hányatott sorsa. Legfőképpen az foglalkoztat mindenkit, hogy mi lesz azzal a nagy mennyiségű, színesfémek mellett számos káros anyagot, például higanyt tartalmazó kőzettel, ami jelenleg is hatalmas halmokban éktelenkedik a Nagyhegyen. A szakemberek szerint a meddőhányóban lévő anyag a hegyről lefutó vízzel egy-egy esőzés után olyan csatornába kerül, amely a mezőgecsei határba fut, azoknak a mélyfúrású kutaknak a közelébe kerül, amelyek Beregszász vízellátását biztosítják.
Mi a helyzet jelenleg? Az egykori Zakarpatpolimetali jogutódjaként fellépő Karpatszka Rudna Korporacija a hegy gyomrából kibányászott halmoknál nemrég újabb munkálatokba kezdett. Úgymond, a felvonulási terület biztosítása céljából. A további cél egyértelmű: mihamarabb megkezdeni a kibányászott érc dúsítását, és a sok más hasznos fém mellett kinyerni a benne található aranyat.
A vállalat vezetői eleinte azt ígérték a helybelieknek, hogy a kibányászott telérkőzetet vagonokba rakják, és elszállítják az ország túlsó felében működő egyik kohászati kombinátba.
Aztán a község keleti részén alakították ki az ércdúsítót és a zagytározót, amelybe a mosás közben használt vizet vezették. Ez a tó gyakorlatilag Nagymuzsaly három utcájának a végében fekszik, így fennáll a veszélye annak, hogy tartalma elérheti a települést is.
2019 nyarán, a parlamenti választásokat megelőzően falugyűlésre került sor, amelyen megvitatták a kialakult helyzetet. A fórumon a bányavállalat vezetői arról próbálták meggyőzni a jelenlévőket, hogy tevékenységük megújításával éppen a több évtizede húzódó, immár akuttá vált probléma megoldására törekszenek. Ám hamar kiderült, hogy van egy alapvető gond.
A cégnek semmiféle érvényes engedélye nincs a kitermelt kőzet kezelésével, feldolgozásával kapcsolatban.
Mivel az aranybánya újraindítása, illetve a meddőhányók kitermelése környezeti kockázatokat vet fel, a jelenlévők úgy döntöttek, hogy legfelsőbb szinten kezdeményezik a probléma megoldását – levéllel fordulnak Volodimir Zelenszkij ukrán, és Áder János magyar elnökhöz, amelyben kérik, hogy immáron nemzetközi szinten vizsgálják meg ezt a súlyos problémát, és közösen hozzanak hosszú távra szóló, megnyugtató döntéseket. A jelenlevő 120 nagymuzsalyi egyetértett ezzel a javaslattal, és megszavazta azt.
A Beregszászi Járási Tanács 2019. június 7-én képviselői beadvánnyal fordult a megyei közigazgatási hivatal ökológiai és természeti kincsek főosztályához azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen engedélyekkel rendelkezik a Karpatszka Rudna Korporacija a muzsalyi hegyen felhalmozódott meddőhányók felhasználására, illetve milyen környezeti hatásokkal jár a feldolgozás beindítása. A megyei közigazgatás illetékes főosztálya 1036/0202. számú 2019. július 1-i válaszlevelében arról tájékoztatott, hogy a Karpatszka Rudna társaság felméri a környezeti hatásokat, amely keretében 2019. május 3-án lakossági fórumra került sor Nagymuzsalyban. Mivel Magyarország Agrárminisztériuma (amely a környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik) 2019. június 5-én hivatalos megkeresést intézett Ukrajna Ökológiai Minisztériumához, a megyei főosztály megküldte az ukrajnai szaktárca számára az ezzel kapcsolatos helyi vizsgálatok eredményeit.
A témát vizsgálva 2019. október 29-én, a Beregszászi Járási Tanács kezdeményezésére, terepbejárásra került sor a muzsalyi Nagyhegyen, mivel a lakosságot továbbra is aggasztja a tény, hogy a Karpatszka Rudna újabb munkálatokba kezdett a területen.
A hegy gyomrából korábban kibányászott, akkor gazdasági okokból fel nem dolgozott, mintegy 160 ezer tonnányi kőzetből szeretnék kinyerni az aranyat és más színesfémeket. A cél megvalósítása érdekében két medencét létesítettek, amelyekben a feldolgozás során keletkezett szennyvizet szándékoznak ülepíteni. A medencék közvetlenül a lakosok gyümölcs- és szőlőültetvényei mellett/fölött találhatók, a domb aljában a település több utcája fut.
Az emberek attól tartanak, hogy a feldolgozás során a kőzetből kimosódó nehézfémek és más káros anyagok bejutnak az ivóvízbe,hiszen a medencék nincsenek szigetelve, kibetonozva, sőt, a töltés sincs kívülről megerősítve. Az évtizedek óta halmokban álló kőzet így is szennyezi a környezetet, hiszen az eső mossa, és a hegyről lefolyó víz bekerül a talajba, a lejjebb fekvő kutakba.
A terepbejáráson részt vettek Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás vezetője, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, a járási tanács ökológiai kérdésekkel foglalkozó állandó képviselői bizottságának tagjai (a bizottság elnöke, Mohacsek Natália maga is nagymuzsalyi lakos), valamint a falubeliek képviselői, Jakab Erika, a KMKSZ helyi alapszervezeti elnökének vezetésével.
A vállalat részéről Pavlo Sztupnyik találkozott a küldöttség tagjaival, akik különböző kérdéseket adtak fel neki. A cég képviselője a legtöbb kérdésre nem válaszolt, mondván, ez nem az ő hatásköre. Elmondása szerint minden munkálat elvégzésére engedélyük van Ukrajna Ökológiai Minisztériumától. Véleménye szerint az ércdúsítás semmilyen környezeti kárt nem okoz, a feldolgozáshoz szükséges vizet (1 köbméter kőzet feldolgozásához 4-5 köbméter – 4-5000 liter – víz szükséges) ülepítés után visszaforgatják majd a termelésbe. S miután feldolgozták a már kitermelt kőzetet, a területet rekultiválják, újabb kőzet kitermeléséről pedig szó sincs.
Mint fentebb is jeleztük, az üggyel kapcsolatban a nyár folyamán Nagymuzsalyban lakossági fórumot tartottak.
A jelenlevő nagymuzsalyiak egyetértettek azzal a javaslattal, hogy levélben fordulnak az ukrán és a magyar elnökhöz. Jakab Erika elmondása szerint a leveleket elküldték, válaszról azonban nincs tudomása. Ezzel kapcsolatban a cég képviselője azt állította, hogy az ukrán szaktárca háromszor fordult levélben az illetékes magyar minisztériumhoz, amelyben meghívták a magyar kollégákat Kijevbe tárgyalni. Szerinte a magyar fél előbb nem reagált, majd az a válasz érkezett, hogy nekik semmi ellenvetésük nincs a munkálatok folytatását illetően. A helyzet tisztázása érdekében a járás vezetői a közeljövőben találkozóra hívják a vállalat vezetőit, hogy azok konkrét dokumentumokkal támasszák alá állításaikat.
A fentiek tükrében furcsának tűnik, hogy a kárpátaljai ukrán médiában november 2-i dátummal az a hír látott napvilágot, hogy Arszen Iljin, a Karpatszka Rudna igazgatójának tájékoztatója szerint a dúsító üzem megkezdte működését. A Zakarpattya.online portál tudósítása szerint a megyei állami közigazgatás hivatal képviselői nem voltak jelen az eseményen, mi több, vizsgálják, hogy szabályosan adta-e bérbe az előző megyei vezetés azokat a földterületeket, amelyeken a vállalat jelenlegi tevékenységét folytatja.
Summa summárum: bár az egykori Zakarpatpolimetali vagyonának ügye számos vizsgálat és bírósági eljárás tárgyát képezi, az önmagát a vállalat jogutódjának feltüntető Karpatszka Rudna társaság már megkezdte a meddőhányók feldolgozását.
Milyen jogosítványok, vagy engedélyek birtokában? Ezzel senki sincs tisztában!
Csak remélni tudjuk, hogy a Beregszászi Járási Tanács soros ülésszakán válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre is!
Bakancsos László,
a Beregszászi Járási Tanács képviselője
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
