Anton Pavlovics Csehov három művét, A medve, A dohányzás ártalmairól és a Leánykérés című alkotásokat két évtizeddel ezelőtt, 1997-ben mutatta be először az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (ma már Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) társulata Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás sikere azóta is töretlen, ami nem véletlen, ugyanis néző nem marad könnyek nélkül, amikor ezeket a műveket nézi, és ezúttal a nevetéstől jönnek a könnyek.
Hosszú idő elteltével a méltán híres színművészek, Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Kacsur Andrea, Tóth László és Varga József előadásában láthattuk a műveket a hétvégén Beregszászban. A medve című komédiában Popova Jelena Ivanovna (Szűcs Nelli) gyászoló özvegyként elzárkózik a világ elől, mígnem egy régi adósság ügyén ellátogat hozzá Szmirnov Grigorij Sztyepanovics (Varga József). Az adós és a hitelező vitája a színpadon egyre inkább a nő és férfi klasszikus párharcává, végül szerelmes szenvedéllyé alakul át. A Trill Zsolt által megformált lakáj, Luka karaktere pedig a humor megbízható forrása.
A dohányzás ártalmairól című monodrámában Nyuhin Ivan Ivanovics (Trill Zsolt) tart kiselőadást a nézőknek.
A kedélyesnek tűnő elbeszélése alapján fokozatosan körvonalazódik előttünk egy zsarnoki elnyomásban élő, tehetetlen férj és apa képe. Vallomása életéről, családjáról, eltiport tehetségéről a kezdeti derű után fokozatosan szánalmat, részvétet, szomorúságot ébreszt a nézőkben.
A Leánykérésben Lomov Ivan Vasziljevics (Tóth László) földbirtokos a szomszéd Csubukov (Trill Zsolt) csúnyácska vénlányának (Kacsur Andrea) a kezét szeretné megkérni. Ám ez nem megy zökkenőmentesen a lány, Natalja Sztyepanovna nehéz jelleme miatt. Az első látásra kedves és szelíd kislányból ugyanis a komédia alatt veszekedős, házsártos, sőt, hisztérikus nővé alakuló Natalja sértett büszkeségből elkergeti, majd apja segítségével visszahívja a vőlegényjelöltet.
A nagy érdeklődésre való tekintettel az orosz komédiákat egymás után kétszer vitték színpadra a művészek, de valószínűleg egész hétvégén megtelt volna a nézőtér, ugyanis több nézőtől elhangzott: egy óra múlva még egyszer megnézem…
Hegedűs Csilla