Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a kárpátaljai fűszerpaprika, édespaprika őshazája Nagydobrony. Mint e falu szülöttje, nem kell messzire mennem, hogy tájékozódjak a paprikatermesztés mozzanatairól.
Hosszú az „út” mielőtt a piros ízesítő a pörköltbe kerül. Tavasszal elvetik, gondozzák, majd az erős palántákat május végén, június elején kiültetik a palántáságyból szabad földbe. Itt egész nyáron át gondozzák, hiszen locsolni, kapálni, gyomlálni mindig kell. Ha megfelelően van nevelgetve, és az időjárás is kedvező, akkor nyár végén már el lehet kezdeni a paprikaszedést.
A termést zsákokban gyűjtik össze. Aztán füzért készítenek belőle, vagy ,,bezsákolják”. Amíg az időjárás engedi, a napfény szárítja, innen a paprikaszárítóba kerül. Ha már jó száraz, akkor következik a paprikatörés. Már csak a darálás marad hátra, hogy elnyerje végső formáját a piros arany.
Jelenleg az év azon szakaszában járunk, amikor már meg is lehet kóstolni a kész őrleményt.
Sokan állítják, hogy ez a falu saját valutája, hiszen régtől fogva szokás, ha télen egy kicsit megszorul az ember errefelé, elad egy kis paprikát, és van miből élni egy darabig.
A paprikatermesztés hagyományának állít emléket a település központjában található Paprikafűző asszony szobra, mely ifj. Hidi Endre szobrász-keramikus munkája.
Napjainkban már nem csak a városi piacokon vásárolható meg, hanem az üzletek polcain is a kisdobronyi paprikafeldolgozó üzemnek köszönhetően. A szomszédos falu számára is fontos a kultúrnövény, hiszen a termelésén túl bizonyos időközönként paprikafesztivált is szerveznek.
Bara Tünde
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
