Az emberek jelentős része nem bízik abban, hogy Ukrajna betartja a nemzetközi vállalásait – legalábbis ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán készített felmérésből. Az általunk megkérdezett szakértő emlékeztetett arra, hogy már eddig is az Európa Tanács, az Európa Unió intézményei által megfogalmazott számos hasonló felszólítás maradt megfelelő ukrán reagálás nélkül.
https://www.facebook.com/kiszo/posts/2521772744536513
Ön szerint Kijev ezúttal betartja a nemzetközi vállalásait? – kérdeztük az elmúlt héten közösségi oldalunkon. A kérdést annak apropóján tettük fel, hogy a NATO-tagállamok és Ukrajna az utolsó utáni pillanatban, a hivatalos határidő lejárta után elfogadták a magyar javaslatot a NATO-Ukrajna közös nyilatkozattal kapcsolatban. A válaszadók jelentős többsége, 84 százaléka nem bízik abban, hogy Ukrajna ezúttal a nemzetközi szokásjog szellemében jár el a nemzetközi vállalásaiban. Mindössze 16 százalék vélekedett úgy, hogy Kijev állja a szavát.
A témában dr. Tóth Mihályt kerestük meg, az alkotmányjogásztól azt kérdeztük, hogy Ukrajnát mire és mennyire kötelezik a nemzetközi vállalásai.
– Bármennyire is jogtalanok az ukrán kisebbségellenes intézkedések, a kisebbségi jogokat előíró szerződések nem nyújtják a közvetlen jogorvoslat lehetőségét – kezdte az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke. – Mi több e jogfosztás tényének megállapítására is nagyon korlátozott eszközök állnak rendelkezésre. Egyik ilyen eszköz, az Európa Tanács kereteiben, a jogállamiság kérdéseiben véleményezési, tanácsadói funkciókkal létrehozott Európai Bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel nevű tekintélyes alkotmányjogászokból álló testület, melyet a plenáris üléseinek helyszíne alapján rövidítve Velencei Bizottságnak neveznek. E grémium, a kérdésünkben megfogalmazott véleményezésében-ajánlásaiban egyrészt rámutat
az ukránnak, mint államnyelvnek a társadalmi életben való megerősítésének jogosságára, másrészt megállapítja a 7. cikk számos jogi szempontból problémás vonatkozását, és javaslatokat fogalmaz meg azok kiküszöbölésére.
Felmerül a kérdés, kötelező-e az államok számára a Velencei Bizottság ajánlásainak a végrehajtása? A válasz egyértelmű: – jogilag nem, hiszen nem szerződésben vállalt kötelezettségről, hanem mindössze tanácsadói véleményezésről van szó. Ugyanakkor, a jogfosztásnak e tekintélyes nemzetközi szervezet által való megállapítása feljogosítja az abban érdekelteket –esetünkben, a magyar kormányzatot – politikai nyomásgyakorlás eszközének az igénybevételére. Valamint ez, a Velencei Bizottság által alátámasztott jogosság az oka annak, hogy a NATO nem tehette meg, hogy ne vegye figyelembe a vonatkozó magyar javaslatot.
– Szerintem csekély annak a valószínűsége, hogy változni fog a kérdésben tanúsított ukrán magatartás – fogalmazott Tóth Mihály.
– Rövid távon (közeli hónapokban) biztosan nem. Már csak azért sem, mert már eddig is az Európa Tanács, az Európai Unió intézményei által megfogalmazott számos hasonló felszólítás maradt megfelelő ukrán reagálás nélkül. Valamint azzal is tisztában van az ukrán kormányzat, hogy aligha fogja a NATO-vezetés különösebb szigorral számon kérni ezen ajánlások megvalósítását.
Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésekben is megerősített jogaink érvényesítésének korlátozottak a jogi lehetőségei, rendkívüli fontossággal bír annak ténye, hogy egy, Ukrajna számára a jelenlegi helyzetében alapvető fontosságú nemzetközi szervezet, a NATO, hivatalosan tudomásul vette e probléma meglétét, és annak kiküszöbölésére szólított fel. Mindez minket, a jogfosztást elszenvedő kárpátaljai magyarokat, valamint számos hasonló helyzetbe sodródott más nemzeti kisebbséget megerősít követeléseink jogosságának tudatában, valamint abban, hogy jogainkért való kiállásunkban nem csak anyaországunk (anyaországaink), de tekintélyes nemzetközi szervezet (szervezetek) támogatására is számíthatunk – húzta alá az alkotmányjogász.
Szabó Sándor
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
