Egy újabb európai polgári kezdeményezés indult el a nemzeti régiókról (hasonlóan a tavalyi Minority Safepackhez).
A Székely Nemzeti Tanácsnak és szövetségeseinek 2020. május 7-ig egymillió európai uniós polgár aláírását kell összegyűjtenie legalább hét különböző tagállamból, annak érdekében, hogy uniós szintű jogszabály szülessen a nemzeti régiók kiemelt támogatásáról. A kezdeményezés azt célozza, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje
kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Összefoglalóan ezeket a térségeket nevezik a szervezők nemzeti régióknak. A kezdeményezés sikere tehát valamennyi európai nemzeti régió számára kedvező volna, Dél-Tiroltól Baszkföldön át a székelyföldi, partiumi, csallóközi, drávaszögi, muravidéki magyar közösségekig.
Az egymillió aláírás egyéves határidőn belüli összegyűjtése a javaslat mögötti politikai támogatás felmutatása érdekében elengedhetetlen. Ebben számítunk az érintett közösségek és az őket képviselő szervezetek támogatására, legyenek azok pártok, civil szervezetek, helyi önkormányzatok vagy állami szereplők.
A határidőből már csak kevesebb mint hat hónap van hátra!
Célok és elvárások
A nemzeti régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon.
– Az Uniós fejlesztéspolitika eszközeivel közvetett módon javítani lehet a határon túli magyar térségek népességmegtartó erejét.
– A sikeres kezdeményezés új sikertörténet volna a magyar-magyar együttműködésben.
– Az Unió kohéziós politikájának eszközeit egyetlen tagállama sem használhatja a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációjára, illetve asszimilációs célokra, mint ahogy az jelenleg történik többek között Romániában és Szlovákiában is.
Az uniós jogalkotó felé közvetített elvárások
Uniós viszonylatban a kezdeményezés fő célja, hogy az Európai Bizottság alkalmazza következetesen az alapító Szerződéseket, és az ezekben foglalt kötelezettségeinek megfelelően tevőlegesen járuljon hozzá az Unióban élő őshonos nemzeti közösségek fennmaradásához,1 illetve ezzel párhuzamosan mozdítsa elő az Unió egészének harmonikus, átfogó, és ennek megfelelően a nemzeti régiók regionális identitását is fenntartó fejlődését.
Háttér
A Székely Nemzeti Tanács hat évi pereskedésre kényszerült az Európai Bizottság ellen annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés elindulhasson. A Bizottságot végül a luxemburgi uniós bíróság 2019. március 07-ei ítélete kötelezte arra, hogy elismerje: az aláírásgyűjtésnek helye van, és annak célja az EU fejlesztéspolitikájának feladatait, célkitűzéseit és megszervezését meghatározó jogszabály kezdeményezése lehet, mely alapján az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját erősítő programok írhatók ki. Megnyitotta az utat e régiók számára, hogy további, a saját érdekeiket szolgáló jogi és politikai követeléseket fogalmazzanak meg.
Az Európai Unió Bíróságának kedvező ítélete azzal a nagyon fontos hozadékkal is járt, hogy a “nemzeti régiót”, mint jogi fogalmat beemelte az uniós jogi szótárba. Ezáltal
megnyitotta az utat e régiók számára, hogy további, a saját érdekeiket szolgáló jogi és politikai követeléseket fogalmazzanak meg.
