Mit érzünk ma az I. világháborúból?

Százegy évvel ezelőtt novemberben fejeződött be az első világháború. „A háború, amely véget vet minden háborúnak” néven emlegetett világégés következményeit még most is érezzük. Vajon melyek ezek, és mi az, amiket a hadviselés hozományának tudhatunk be? – kérdezte a KISZó Mihók Richárd történészt.

– Általában mi jut elsőre eszébe az embernek, ha a nagy verekedésre gondol?

– Az iszonyatos emberáldozat. 65 millió katona tapasztalta meg testközelből a pusztítást, minden negyedik meghalt, összesen több mint 15 millió ember vesztette életét. Erre a háborúra szokták azt mondani, hogy tizenkilencedik századi stratégiával, de huszadik századi technikával vívták. A fegyvereket a harcok folyamán fejlesztették, tökéletesítették, elterjedtek a repülőgépek, tankok. Valaki azt mondta, az emberi képzelet határtalan, ha gyilkolásról van szó. Ez akkor meg is látszott. Amíg a korábbi csaták amolyan sakkjátszmaszerűen zajlottak, az ellenség utánpótlását próbálták elvágni elsősorban, és kerülték a véresebb ütközeteket, addig itt nem feltétlen a békére törekedtek, hanem azt akarták, hogy a másik feltétel nélkül kapituláljon.

– Nem csak emberek, területek is elvesztek, vagy legalábbis elcsatolódtak. A mi sorsunkat is a nagy háború pecsételte meg.

– Az első világháború végén születik meg Kárpátalja, mint közigazgatási egység. Kárpátalját az Ausztriával kötött saint-germaini békeszerződés juttatta Csehszlovákiához 1919-ben. Ezért cserébe a cseheknek ígéretet kellett tenniük, hogy autonómiát adnak Kárpátaljának. Ezt azonban nem tették meg (csak 1938-ban adták meg, amikor már késő volt). A határon túli magyarság fogalma is az első világháború lezárásával jelenik meg. Vidékünk további hányattatott sorsát pedig már ismerjük…

– Mi az, amit kevesen tudnak az első világháborúról?

– Az első nagy világégés tele van érdekes dolgokkal. Rengeteg technikai újítás jelent meg katonai téren. Ott használnak először harci gázokat (különféle izgató és mérges gázok) és ennek következtében jelennek meg a gázálarcok is. De említhetjük a plasztikai sebészetet is, ami addig nem volt ismert. A cipzár használata is ekkor válik közkedveltté. Ekkor terjedt el a rozsdamentes acél, megjelennek a vérbankok. Az óraátállítást is ekkor alkalmazzák először. A tisztasági betét feltalálása is a világháborúhoz köthető, bár akkor még nem arra használták, amire most. Egy, a pamutnál ötször jobb nedvszívó hatású anyagot találtak fel, amit az Egyesült Államokban levédettek, majd 1917-ben, amikor az USA belépett a világháborúba, megkezdték a tömeggyártását.

– Ma milyen konfliktus köti le Európa figyelmét?

– Kétféle van, egy csendes és egy forrongó. Az előbbi az illegális migráció, mert igazából harc nélkül zajlik, de komoly problémát jelent a vén kontinensnek. A másik a kelet-ukrajnai harcok, ami habár lokális jellegű, egész Európát érinti. Ukrajna az orosz nagyhatalmi törekvések homlokterébe került, ezért olyan nehéz rendezni a helyzetet. Az 1975-ös Helsinki Egyezmény óta 2014-ben került sor első ízben arra, hogy az oroszok megszegik a megállapodást, és megváltoztatják egy ország határait, holott azok sérthetetlenek. A keleten zajló harcokat nem nevezhetjük klasszikus háborúnak, mivel nincs hadüzenet, nem tiszta, hogy ki az ellenség. Habár tudjuk, hogy Oroszország és Ukrajna között zajlik a harc, még sincs hadiállapot, a felek nem szüntették meg diplomáciai kapcsolataikat.

Simon Rita

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó