Ünnepélyes keretek között adták át Mezőváriban az egyházi önkéntes tűzoltóság laktanyáját.
Az előzményekkel kapcsolatban Zán Fábián Sándor elmondta, az önkéntes tűzoltóság már egy jó ideje létrejött, elsősorban árvízvédelmi képzésen vettek részt, majd később a tűzoltás fortélyait, ismereteit igyekeztek elsajátítani. De sokáig nem volt rá mód, hogy legyen egy laktanya, ahová az eszközöket elhelyezhessék.
– Eltelt néhány év, és a Mindenható Istennek hála megadatott, hogy az udvart a laktanyával, illetve az épülettel együtt meg tudta vásárolni a református egyházkerület. A laktanya épülete korábban fűtőház volt, sokat alakítottunk rajta, hogy megfeleljen az elvárásoknak, de hála Istennek, ma átadhatjuk, két garázzsal. A munka nagy része ebben az évben valósult meg a magyar kormány és egy német segélyszervezet hathatós támogatásának köszönhetően – mondta a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke, majd kifejtette, sok ember egész életében nem csinál semmit, ami nemhogy nagy baj, hanem a szentírás szerint bűn. – Mi nem szeretnénk így viselkedni, látván a szükséget, látva azt, hogy egy olyan korban, amiben most élünk, fontos az összefogás, fontos cselekedni a közösségért, fontos megelőzni és menteni azt, amink van, értékeinket, életünket. Mi azt látjuk, hogy a bajbajutottakon segíteni kell. Nekünk, református embereknek megvan a lehetőségünk erre, és ez kötelez bennünket a jó megcselekvésére. Kötelességünk tenni a jót, és ebben segít a mezővári önkéntes tűzoltóság. A mai napon, ennek a tűzoltó laktanyának a megnyitási ünnepségén azt tapasztalhatjuk, hogy megvan az emberi szándék, jóakarat, segítőkészség, és megvannak azok az eszközök, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy segíteni tudjunk – hangsúlyozta a püspök, majd hálát adott Istennek, és köszönetet mondott azoknak az embereknek, akik tudtak és akartak jót tenni, segíteni.
A vendégek köszöntése után, akik között ott volt Péter Csaba és Tóth Miklós megyei képviselő, Bimba Ferenc, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás helyettes vezetője, Héder János, a KRE lelkészi főjegyzője, Kárpátalja településeinek lelkészei, és még sokan mások, Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei közgyűlés alelnöke szólt a megjelentekhez. Márai Sándor szavaival élve kihangsúlyozta, az egyetlen elégtétel az életben elvégezni azt a csendes, de mégis szakszerűen megművelt munkát, amit hajlamaink és képességeink kijelöltek.
– Önök pontosan ezt a munkát végzik, a csendes, de mégis a szakszerűen megművelt munkát, amellyel embereket, értékeket, vagyonokat őriznek, és teszik mindezt önkéntesen. Ezáltal is erősítik azt a közösséget, amelyet a református egyház és Magyarország kormánya is segít megőrizni és megerősíteni – intézte szavait a helyiekhez, az önkéntes tűzoltókhoz a politikus.
Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője felolvasta Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok, a magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elnökének köszöntő levelét. Volodimir Cicej, a a megyei katasztrófa-elhárítási főosztály helyettes vezetője az egész megyére nézve példaértékűnek nevezte a mezővári önkéntes tűzoltókat. Elmondta, legalább 48 ilyen csapatra lenne még szükség Kárpátalján, s azon reményének adott hangot, ha ennyi nem is, de alakulnak még hasonló csapatok a megyében.
Rezes József, a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője köszönetet mondott azért az energiáért, tevékenységért, amit a Kárpátaljai Református Egyház folytat. Nagy Béla, a KRE főgondnoka szintén örömteli gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
Az avatószalag átvágását követően a BorzsaVári népi zenekar és a Cseperedők néptáncegyüttes lépett fel, majd az érdeklődők belülről is megtekinthették az épületet, sőt, a tűzoltóautó szirénája is megszólalt, ezúttal hála Istennek csak szimbolikusan, az ünnepség kedvéért.
Hegedűs Csilla
