Mint arról már hírt adtunk, új vezetője van a megyei egészségügyi főosztálynak. A tisztséget most első ízben egy hölgy, magyar nemzetiségű szakember tölti be. A 33 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező, mind kollégái, mind a páciensek által elismert Dr. Biró Erzsébetet arról kérdeztük, Kárpátalja medicinájában melyek a legégetőbb megoldásra váró feladatok, milyen tervekkel vág neki új megbízatásának?
– Köztudott, hogy az egészségügyi ellátó rendszer több sebből vérzik. A családorvosi hálózat reformja után a járási és a megyei szintű intézmények működésében is átalakulások várhatók. Hol tart régiónk ebben a folyamatban?
– Kárpátalja gyakorlatilag ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint az ország egészségügye. Persze a megyékben különbségeket tapasztalunk, egyes régiók például előrébb tartanak a kistérségek megalakulása terén, míg Kárpátalján eddig mindössze hat ilyen alakult. Ebből kifolyólag nálunk a reform által előírt egészségügyi körzetek sem jöttek még létre. Mennyire jó vagy rossz, hogy ezen a téren lemaradtunk? Ezt talán az idő mutatja meg. De az biztos, az előttünk járó régiók hibáiból tanulhatunk. Mert ahol öt-hat egészségügyi körzetet hoztak létre, mára rájöttek, rosszul döntöttek.
– Miben áll az egészségügyi körzetek lényege?
– Hogy maximálisan magukra tudják vállalni a teljes egészségügyi ellátást, ami nálunk – mivel megyénknek az a sajátossága, hogy Ungvárra koncentrálódik a legtöbb harmadik szintű, tehát legmagasabb szakellátást nyújtó intézmények aránya – egy egészségügyi körzet létrehozásával lenne a legoptimálisabb. Sajnos kevés olyan járási szintű egészségügyi intézményünk van, mely meg tudna felelni ezeknek az elvárásoknak, s olyan gondozást tudna nyújtani, mint egy kettes besorolású, többprofilú, intenzív kórház. Ugyan Huszton a Világbank pályázatának köszönhetően emelkedett a kardiológiai ellátás színvonala, viszont az idegsebészeti ellátást nem tudja felső szinten biztosítani, holott többek között az is benne van a top 10-es elvárásban. Tehát a Munkácsi és a Huszti Járási Kórház sem felelne meg száz százalékban ennek a célnak. Nem szeletelhetjük fel Kárpátalját ilyen egészségügyi körzetekre. Nálunk egy körzet lenne az ideális megoldás, és azon belül leosztanánk a szakellátást. Eközben természetesen a több profilú intézményekké átalakuló járási kórházakat is erősíteni kell. De azok inkább az egyes besorolásba fognak tartozni.
– Ukrajnában most már évek óta gondok vannak a munkaerővel, az egészségügyből is hatalmas az elvándorlás. Hogyan hatnak majd az átalakítások a káderkérdésre?
– Azt reméljük, enyhül a szakemberhiány. Áprilistól a második és harmadik szintű intézményeknek is szerződést kell kötniük a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, ahogyan ez korábban az alapellátási központokkal is történt. Azután a Központ fogja biztosítani a finanszírozást számukra, teljesítményorientáltan. Ami azt jelenti, hogy az üres ágyat, amelyen nem fekszik páciens, nem fogják finanszírozni. Az intézmények kénytelenek lesznek leépítéseket végrehajtani, s csupán olyan szakembereket, szolgáltatásokat biztosítani, melyekkel meg tudják fogni a pácienseket. A kórházak főigazgatóinak szakembergárdájuk alapján el kell dönteniük, mely profil az erősségük, és azt a szakágat kell továbbfejleszteniük. Érthetőbben szólva, ha egy intézményben a traumatológiai ellátás a legmagasabb színvonalú, akkor nem érdemes a kardiológiába energiát fektetniük, hisz a páciensek nyilván oda mennek kezeltetni szívproblémáikat, ahol ezt a kezelést a legmagasabb szinten végzik. Nagyon meg kell fontolniuk, mit vállalnak fel, hisz ettől függ pácienseik száma és ebből kifolyólag pénzügyi támogatásuk is. Fokozódik a humán erőforrás szerepe. Azok az orvosok, akiknek jó a hírneve, be tudják vonzani a pácienseket.
– Egy ideje vezetőhelyettesként tevékenykedett a főosztályon. Lehetősége nyílt rá, hogy átlássa, mennyire nyitott a szakma a Kijevből propagált átalakításokra.
– Az a probléma, hogy az utóbbi években mindenki a maga ura lett. Megmaradtak a járási egészségügyi osztályok, amelyek nem akarnak engedni funkcióikból. Holott már tény, hogy eme osztályokat felszámolják. A családorvosi központokat összefogó járási alapellátási központok is külön struktúrának tekintik magukat, ahogyan a kórházak is. Értem én, hogy önkormányzati finanszírozásból tartják fenn magukat és ezért azok felé toleránsak. De egyet elfelejtettünk, talán ők is és mi is, itt a főosztályon: bár a finanszírozás terén önállóak, de szervezetileg, módszertanilag akkor is oda kellene figyelniük útmutató ajánlásainkra, hisz azokat az illetékes minisztérium írja elő a szakintézmények számára. A csecsemő- és anyahalandóság, az onkológia, a krónikus betegségek, az infektológia stb. a megye egész területén van, a megelőzést, a diagnosztizálást, a gyógyítást össze kell fogni és koordinálni kell. Számomra az anya- és csecsemővédelem különösen fontos, úgy vélem, ők a kör közepén kellene hogy álljanak. Szóval ez az együttműködés, sajnos, elveszett, ezen szeretnék mielőbb változtatni. De legalább ennyire fontosnak tartom az egészségügybe irányuló pénz racionális felhasználását is. Látjuk, mi lett annak a 363 millió hrivnyának a sorsa, amit a családorvosi rendelők felépítésére, korszerűsítésére kaptunk. A kijevi régiófejlesztési minisztérium, főosztályunk és a járási ambulanciák sajnos nem dolgoztak össze, emiatt az elmúlt másfél év alatt alig használtak fel belőle valamennyit. A megye vezetőinek közbenjárására szerencsére engedélyt kaptunk rá, hogy jövőre felhasználhassuk, nem kell visszautalnunk év végén Kijevnek. Csak az elmúlt egy hónap alatt rengeteget léptünk előre, a régiófejlesztési tárca hatvanmillió hrivnyát hagyott jóvá számunkra, több mentőautót vásároltunk, régóta halogatott építkezések kezdődtek el, s az utolsó ötvennégymillió felhasználására is elkészítettük a tervdokumentációt.
– Az új parlamentben jelentősen megnőtt a női képviselők száma. Míg az előző törvényhozásban 12,5, a jelenlegiben 20,52 százalék az arányuk. Az Ön személyében is első ízben irányítja a szférát egy hölgy. Véleménye szerint ez mennyiben befolyásolja majd a munkáját?
– A medicinában dolgozók zömében hölgyek, míg a vezető beosztásokban inkább férfiakat találunk. Büszke vagyok rá, hogy egykori évfolyamomról én lehetek a második, aki betöltheti ezt a felelősségteljes megbízatást, igaz elődöm, Roman Snicer ugyancsak az erősebbik nemet erősítette. Úgy vélem, nőként többek között az is a feladatom, hogy az egyetértést, a konszolidált együttműködést szorgalmazzam mind soknemzetiségű régiónk, mind a szomszédos országok képviselői között. Hisz a szomszédos Magyarország segítségével 40 családorvosi rendelőt sikerült megújítanunk, az elmúlt években több ezer adag oltóanyag, inzulin, orvosi segédeszköz stb. formájában több milliós értékű támogatást kaptunk az anyaországtól. Most is van egy magyarországi felajánlás, HPV vírus elleni oltóanyagot kapnánk, éppen tanulmányozom az igényt, Ukrajnában ugyanis ez a vakcina nem szerepel a kötelező oltási naptárban.
Magyar Tímea
Fotó: Zunko Barnabás
