A hivatalos adatok szerint Ukrajnában jelenleg mintegy 2400 menekült státuszért folyamodó külföldi tartózkodik. Az ENSZ menekültügyi biztosának információja szerint viszont az országban lévő idegen országokból származó menedékkeresők valós száma ennek legalább háromszorosa. Ám bármennyien is vannak, sajnálatos tény, hogy az áhított menekült státuszt a kérelmezők alig 12–15 százaléka kapja meg. Akiket elutasítanak, azok közül is sokan itt rekednek és féllegális tartózkodással általában 4-5, de akár ennél is több éven át pereskednek, bírósági úton próbálva megmásítani a hivatal döntését.
Az állami migrációs szolgálat adatai szerint jelenleg mintegy 1800, külhonból ide szakadt rendelkezik Ukrajnában menekült státusszal. Rajtuk kívül még 800 főt tartanak nyilván, akik védelemre szorulnak.
A migrációs szolgálat fennállása óta közel hatezer külföldit nyilvánítottak menekültnek, akiknek jelentős hányada már felvette az ukrán állampolgárságot, és állítólag sikeresen integrálódott.
Szakértők szerint Ukrajnában a menedéket keresőknek mintegy 18 százalékának kérelmét bírálják el pozitívan. Korábban ez az arány a négy százalékot sem haladta meg. Makszim Butkevics, a Határok nélkül projekt koordinátora például úgy vélekedik, hogy az ukrán idegenrendészeti törvény és a migrációs szolgálat által támasztott számos feltétel eleve arra irányul, hogy szinte senki ne kaphasson menekült státuszt. Az ország keleti, háborús régiójából származók például nem számítanak menekültnek, ők csupán szülőföldjüket elhagyó áttelepülők.
A bevándorlási hivatal véleménye szerint a menedéket kérők többsége afféle gazdasági migráns, akik a menekültjog kérelmezésével akarják elkerülni a deportálásukat. Holott a hazájukat általában kényszerből elhagyók többnyire csak valami biztonságos helyre vágynak. Legalábbis azok, akik Ukrajnában rekednek. Az ide útlevéllel vagy iratok nélkül, illegális úton érkezőkre valóságos tortúra vár. A hatályos törvény értelmében már a megérkezésük órájában a határőrizeti szerv köteles megíratni velük a kérelmet. A nemzetközi emberjogi szervezetek megfigyelései azonban arról szólnak, hogy ezt a jogszabályt szinte soha nem tartják be. A migránsok pedig nem is tudnak róla, hogy ilyen létezik. A következmény pedig rendre az, hogy az illetőt deportálják.
A lefülelt migránssal szembeni ukrajnai eljárás során az illetőnek jeleznie kell, hogy menekült státuszért kíván folyamodni. Ha ezt megteszi, úgy elé tesznek egy 62 nyelvet tartalmazó listát, amelyiken az ukránul, oroszul vagy angolul sem tudó személy megjelölheti azt, amelyiken képes társalogni. A határőrség ennek alapján jelöl ki számára tolmácsot, vagy az állományon belüli, adott nyelvet ismerő munkatársat kérik fel, hogy fordítson. Az illető szándékáról egy napon belül kötelesek értesíteni a migrációs szolgálatot. Csak éppen a határőrök általában annyira elfoglaltak, hogy nincs sem idejük, sem kedvük efféle csip-csup dolgokkal foglalkozni.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosának tájékoztatója szerint nagyobb eséllyel kapnak menekült státuszt azok, akik előre jelzik szándékukat az adott ország hatósága felé. Ám Ukrajnában ez sem működik. 2017-ben például 40 ilyen, kérelmet a hatóságokhoz előre eljuttató személyt be sem engedtek az országba. A másik nehézség, hogy a kérelmet kizárólag ukrán nyelven lehet megírni, mert másképp el sem fogadják. Idegen ország állampolgára számára ez szinte megoldhatatlan feltétel.
Amennyiben a menedéket kérő legális úton, beutazási vízummal jut el Ukrajnába, be kell nyújtani ez irányú kérelmét az illetékes migrációs szolgálathoz, ám azok átvételére mindössze 12 hivatalnak van meghatalmazása. Ám még ott is igencsak aggályoskodnak. Általában arra hivatkoznak, hogy az országba való belépést követő öt napon belül lehet csak menekültstátuszért folyamodni. Holott nincs ilyen törvény. Konkrét példa erre a lembergi migrációs szolgálatnál történt eset. Egy orosz állampolgárt, bár ő ismerte a jogszabályt, és megérkezését követően nyomban kérelmezni akarta a menekült státuszt, azzal küldtek el, hogy várja meg, míg letelik a 90 napos tartózkodási engedélye.
Olekszandr Szkorbacs, menekültügyekkel foglalkozó jogász szerint Ukrajnában kétféle, de egymással azonos jogértékű menekült státusz létezik. Az egyik a menekültjogi, a másik pedig a plusz védelemre szoruló személy státusza. Előbbit 2002 óta kaphatja meg az, aki bizonyítani tudja, hogy hazájában politikai, vallási, faji hovatartozás miatt üldöztetésnek van kitéve. A másik kategóriába azok tartoznak, akik azért hagyják el a szülőföldjüket, mert ott háborús cselekmények, tömeges megtorlások zajlanak. Az ezekkel rendelkezők ugyanolyan jogokat élveznek, mint az ukrán állampolgárok.
A kérelmezőtől az ukrán bevándorlási hivatal, más néven migrációs szolgálat, elveszi az illető személyi iratait, útlevelét és kiad egy igazolást arról, hogy Ukrajnában kért menedéket. Ettől kezdve ez az egyetlen okirat, amely legalizálja az egyén tartózkodási jogát. És erre szüksége is van, mert mint írtuk, hosszú évekig eltart, míg a hivatal döntést hoz az ügyében.
KISZó-feldolgozás
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
