A hónap folyamán (március 21.) méltatják a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját. Az ENSZ közgyűlése 1966. október 26-án határozott erről, arra emlékezve, hogy 1960-ban a dél-afrikai rendőrség Sharpeville-ben ezen a napon tüzet nyitott és ölt meg 69 embert, az apartheid rezsim által hozott, a nem fehér lakosság mozgását korlátozó törvény elleni békés tüntetés során.
Az egyik meghatározás szerint a rasszizmus olyan gondolkodásmód, amely az emberek külső vagy belső tulajdonságait kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel. Megjegyzendő, a rasszizmus nyelvi alapon is megnyilvánulhat, ezt lingvicizmusnak nevezik. Veszélyt jelent-e a XXI. század emberére a rasszizmus? – kérdezte a KISZó Badó Margit történészt.
‒ A rasszizmus elleni harc egyidős magával a hátrányos megkülönböztetéssel.
– Azt mondjuk, hogy van négy fő rassz: az eurpidok, a negroidok, a veddo-ausztralid és a mongoloid. Amikor a rasszizmusról beszélünk, akkor azt kell mondjuk, hogy az eurpidok különböztetik meg magukat a többi rasszától. Példaként említhető Észak-Amerikában a négerek szabadságküzdelme, amely az 1950-es évek végén indult, és törtvényekkel akarták megtiltani a faji diszkriminációt, ami a déli államokban ellenállásba ütközik. Martin Luther Kinget említeném, mint a faji megkülönböztetés elleni harc egyik legismertebb alakját. Továbbá felhozható a fehérek apartheid rendszere Dél-Afrikában, ahol Nelsona Mandela püspök 27 évet töltött börtönben, a faji diszkrimináció elleni harc miatt.
– Milyen XX. századi borzalmakat említhetünk még?
– Nagyon közeli és borzalmas volt a hutuk és tuszik egymás elleni harca, amikor két afrikai törzs egymás ellen fordult a gyarmati sorból való felszabadulás után. A százezres mészárlás ruandai népirtás néven vonult be a történelembe.
– Mi a helyzet Kárpátaljával?
– Kárpátalján a II. világháborúban a zsidók deportálása említhető meg, akiket inkább vallási szempontból különböztettek meg, de faji törvények alapján. Az eset tanulsága a mai napra nézve, hogy Ukrajnában jelenleg éppen minket tekintenek fajilag megkülönböztetettnek és próbálnak elszigetelni vagy beolvasztani. Ha megkérdezzük az utca emberét, akkor a rasszizmusra a cigánygyűlöletet fogja felhozni. Mi magunkat, úgymond, tőlük tartjuk különbnek és összehasonlításban ők maradnak alul.
– Leküzdhető-e a rasszizmus valaha is?
– Sajnos nem. Vannak és lesznek olyan politikai csoportok, amelyek időről-időre gerjesztik az ellentéteket.
Bara Tünde
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
