Szerény, ám magabiztos, tudja mit akar, a hivatásában maximalista. Fontosnak tartja, hogy tanítványaiból kihozza a maximumot, ám azzal is tisztában van, hogy a gyerekeknek térre van szükségük. Szabad idejében szívesen énekel, fest, utazgat, álma, hogy egyszer Rómába is eljusson. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Uszta Adetta, a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskola informatikatanára.
– Nem könnyű a pedagógusi pálya, hála Istennek mégis sokan választják ezt, így ön is. Mindig is tanár szeretett volna lenni?
– Édesanyám is pedagógus volt, alsósokat tanított, és sokszor megkért, hogy segítsek neki elkészíteni a szemléltetőket. Nagyon megszerettem ezt a hivatást, így nem volt kérdés, hogy én is tanár leszek.
– Hol szerzett diplomát?
– 1998-ban nyertem felvételt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanítói szakára, majd tíz év elteltével a Rovnói Gazdasági és Humánegyetemen folytattam a tanulmányaimat informatika szakon.
– Hol kezdte a pályafutását?
– A Beregszászi 3. Számú Középiskolában, és mind a mai napig ott tanítok informatikát és ukrán nyelvet alsó tagozatos szaknak. Ennek immár tizennyolc éve.
– Mindig irigylem azokat, akiket türelemmel áldott meg az ég. Úgy vélem, a tanároknak még több kell ebből az erényből. Ön türelmes?
– Ha kezdetben nem is voltam annyira türelmes, de most már ennyi év tapasztalat után azt mondhatom, hogy igen, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Korábban önismereti csoportot vezettem az osztályomban.
– Ha jól tudom, különleges ellátást igénylő gyermekekkel is foglalkozik…
– Igen, két hatodikos autista gyerekkel foglalkozom heti három alkalommal az otthonukban. Nagyon nagy segítségemre vannak a gyerekek családtagjai, velük együtt igyekszünk fejleszteni őket. A szülőkkel megbeszéljük, mi lenne nekik a legjobb, mire fogékonyabbak.
– Hogy érzi, ki tudja hozni a gyermekekből a maximumot?
– A gyerekek teljesítményével meg vagyok elégedve. Nem szabad éket túlterhelni, észre kell venni, mi az, amit még bírnak, és mikor kell kicsit lazítani.
– Mi az, amiről mára egészen más véleménye van, mint a pályája kezdetén?
– Először nehezen értettem meg a serdülőket. Mára már megtanultam elfogadni, hogy minden fiatal szuverén egyéniség.
– Mi a hobbija? Mi az a tevékenység, ami kikapcsolja?
– Nagyon szeretek énekelni. Kamaszkorom óta tagja vagyok a beregszászi Szent Kereszt Kórusnak, az éneklés az ami, igazán leköt, kikapcsol. És zongorán is játszom. Szabadidőmben az éneklés mellett rajzolni és festeni is szoktam. Az ukrán nyelv tanítása során például sokszor használok saját készítésű képkártyákat. Emellett imádok utazgatni. Számos magyarországi továbbképző tanfolyamon voltam. Ezeken szabadidős programok is vannak, melyek keretében megismerkedhetünk az adott várossal, annak nevezetességeivel. Nagyon szeretnék egyszer eljutni Rómába, véleményem szerint az az egyik leggyönyörűbb város a világon.
– Barátnős programok vannak?
– Természetesen. A barátnőmmel koncertekre, kulturális programokra járunk, vagy csak egyszerűen megiszunk egy kávét, megeszünk egy sütit. Az ilyen időtöltésre is nagy szükség van, pláne a nőknek, hiszen ez igazi szabadidős tevékenység.
– Mi a legfontosabb a barátságban?
– Arisztotelészt idézve: „A barátság egy lélek, amely két testben lakozik”. Számomra nagyon fontos, jól érzem magam a barátaim társaságában, sokat segítenek a nehéz helyzetekben. S kiemelném, hogy velük önmagam lehetek.
– Tudjuk, hogy a nők nagy többsége szereti a szép ruhákat, a divatot. Ön követi az éppen aktuális trendet? Egyáltalán, szeret vásárolni?
– Igen, szeretek vásárolni, de szerintem nem a ruha teszi az embert. Persze számomra is fontos az elegáns megjelenés, de e tekintetben is elsődleges az érték és a mértékszem előtt tartása.
– Alkalmazkodó?
– A közös cél érdekében igen. De ha látom, hogy nem megfelelő eszközöket alkalmaznak, azt szóvá teszem, és előfordul, hogy másképp oldom meg a helyzetet.
– Sok emberrel találkozik mind a munkája, mind az utazásai során. Jó emberismerőnek tartja magát?
– Mások szerint az vagyok, bár van bennem egy kis naivitás, mert szeretem mindenkiben meglátni a jót, többnyire megbízom az emberekben. De amikor tisztul a kép, már más a helyzet, vagyis értek már csalódások.
– És azokat hogy kezeli?
– A Jó isten segít nekem a megbocsátásban, sokat imádkozom, templomba járok. Egyébként utazásaim során is figyelem az embereket, a magatartásukat, a viselkedésüket, azt, miként viszonyulnak például egy turistához. A segítségnyújtás nálam alap. Ez a téma is érdekel, ezért a Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés szakát is elvégeztem. Azt is el tudom képzelni, hogy részt vegyek valamelyik segélyszervezet munkájában, hogy a hátrányosabb helyzetű embertársaimnak is segíthessek.
– Milyen emberi tulajdonság dühíti fel?
– Az igazságtalanság dühít, azt nem igazán tudom tolerálni. Bár többször megkaptam már, hogy „egy fecske nem csinál nyarat”, de azért próbálok kitartani.
– Hogy áll a pontossággal?
– Azzal eléggé rosszul, szinte mindig késésben vagyok. Sosem tudom jól beosztani az időmet, tehát ezen még van csiszolnivaló, de igyekszem.
– Szokott halogatni?
– Igen, de csak azt, amit lehet. Bár ezzel már óvatosabb vagyok. Amit el kell végezni időben, azt elvégzem, hiszen nem csinálja meg helyettem senki más. Az viszont tény, hogy sok mindent vállalok magamra.
– Akkor, további vállalások már szóba sem jöhetnek?
– Ezt nem mondtam. Mindig vannak terveim, fontosnak tartom, hogy fejlesszem magam, mindenképpen el szeretném végezni a magyar szakot, amit még 2010-ben elkezdtem, de sajnos nem sikerült befejezni. A mai napig nagyon bánom, hogy ezt nem csináltam végig.
– Család?
– Édesanyámmal élek együtt Beregszászban. Az öcsém, ő Győrben lakik a családjával, ő immár ötgyermekes apuka. Az ötödik gyermeküknek, Hanna Liliánának én vagyok a keresztanyja, ami nagy örömmel és boldogsággal tölt el. Viszont úgy érzem édesanyámmal, kiegészítjük egymást, hiszen ha én nem érek rá, ő főz, vagy ha ő szeretne egy kicsit pihenni, akkor én takarítok, és így tovább. Soha eszembe sem jutott innen elköltözni, majdhogynem teljes az életem.
– Ha lenne egy üzenete a világ számára, mi lenne az?
– Azt üzenném, forduljanak jobban Istenhez, és szeressék, segítsék embertársaikat.
Hegedűs Csilla
