Ukrán gazdasági elemzők szörnyű következményeket prognosztizálnak az egyébként is halovány honi gazdaságra nézve a koronavírus-járvány miatti hazai és nemzetközi intézkedésekből kifolyólag.
Mint tudjuk, első körben ugyan csak április 3-ig vezettek be országos karantént, de ezt garantáltan meghosszabbítják. Az élelmiszerboltokon, a patikákon és a töltőállomásokon kívül minden más bezárt. Az országon belül teljesen leállították a vasúti, a légi és az autóbusz közlekedést, a nagyvárosokban nem jár a metró sem, tanítási szünetet rendeltek el az óvodától az egyetemig. Csak a kint rekedt ukrán állampolgárok léphetnek be az országba. Egybehangzó állítások szerint a korlátozások minimum májusig eltartanak, senki sem kockáztatja meg, hogy az április 18-ra eső ortodox húsvétra megnyissák a határokat, s feloldják a karantént. Európa-szerte több millió ukrán vendégmunkás dolgozik, tömeges hazatérésük elképesztő mértékű járvánnyal fenyeget(ne).
A nagy kérdés, hogy miként éli túl az egyébként is erőtlen ukrán gazdaság ezt a totális leállást. Az első jelek nagyon rossz irányba mutatnak. A tavaly még a dollárhoz képest 19 százalékot erősödő hrivnya most erős lejtmenetbe kezdett. Egy hét alatt 24 hrivnyáról 28,50-re gyengült az amerikai valutához mért árfolyama. Az euró értéke már túl is haladta a lélektani 30 hrivnyás határt. A hrivnya gőzerővel közelít a történelmi negatív szinthez, a dollár esetében ez 30 hrivnyás árfolyamot jelent, amit 2015 februárjában jegyeztek, az eurónál ez 35,3 hrivnya, ami 2018 elejére datálódik. A jegybank ugyan napi 200-250 millió dolláros valutaeladással próbálja meg egyensúlyban tartani az árfolyamot, de teszi mindezt kevés sikerrel. A központi bank valutatartalékai alig négy hétre elegendőek, a határstop miatt a vendégmunkásoktól származó pénzek elapadtak. A komoly valutahiányt jól jelzi, hogy a bankok leállították a készpénzes devizaváltást, és korlátozásokat terveznek a banki készpénzfelvételben is.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel a kijevi parlament sietve megválasztotta a március eleji kormányátalakítás során üresen maradt gazdasági és agrárfejlesztési tárca új vezetőjét. Igor Petrasko székfoglaló beszédében elismerte, ma még nem tudni, milyen következményekkel járhat a koronavírus miatti gazdasági válság. Szerinte csak 3-6 hónap múlva tisztulhat a kép.
Ezzel szemben Olekszandr Ohrimenko kijevi közgazdász elsősorban a szolgáltatói szféra, a kiskereskedelem és az ipar hanyatlását vetíti előre. További gondot okoz a külföldi befektetők várható kivonulása az országból. Az elemző drámai GDP-visszaesésre figyelmeztet. Legalább félmillió ember veszíti el ezekben a napokban a munkáját.
Ugyanakkor az új miniszterelnök, Denisz Smihal populizmusnak ható ígéretekkel állt elő. Kijelentette, mivel a karantén miatt az ukránok most sokkal több időt töltenek odahaza, ezért a kabinet részben kompenzálni fogja a megnövekedett rezsiszámláikat. Volodimir Zelenszkij államfő pedig 5 millió ukrán kisnyugdíjasnak egyszeri ezer hrivnyás pótlékot ígért meg.
Oleg Pendzin szakértő arra kíváncsi, mégis miből? Az állami büdzsé már az első két hónapban is deficitet mutatott, a hiány pedig csak növekedni fog. Kijev az IMF-től sem számíthat egyhamar hitelre. Pendzin további problémaként jelölte meg, hogy a nyugat-európai gyárleállások miatt tömegesen térnek majd haza az ukrán vendégmunkások, akik otthon sem találnak munkát, mert akinek ma még van, az is elvesztheti.
Miután az emberek túlnyomó többségének tartalékja sincs, ezért Ukrajnában a szegénység konzerválására készülhetünk.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
