Pénzhiány miatt veszélybe kerültek a kifizetések
A legutóbbi nyugdíjemelés mértéke nem állt arányban a Nyugdíjalap bevételeivel, emiatt a hivatal mind gyakrabban fordul segítségért az állami számvevőszékhez, mondta el a sajtónak Tatyana Szljuz, a számvevőszék elnöke.
Mint közismert, a Nyugdíjalap dotációra szorul. Tavaly 173,8 milliárd, idén 172,5 milliárd hrivnya költségvetési támogatás van betervezve a kölcsönökön felül.
Tehát egyértelmű, hogy az adókból befolyó összeg nem elegendő a Nyugdíjalap szükségleteire.
A 2017 októberében megejtett nyugdíjreform után átlagosan 30 százalékkal emelték a járulékokat, viszont az intézkedés nyomán a Nyugdíjalap azóta a korábbinál is nagyobb hiánnyal küzd, mivel az adóbefizetések nem bírják követni a nyugdíjemelés ütemét. Ennek okán a hivatal kénytelen
mind gyakrabban „kölcsönökért” folyamodni, másképp nem tudná idejében folyósítani a juttatásokat.
Ugyancsak ebből kifolyólag maradt el a márciusra tervezett nyugdíjindexálás is. Eredetilag az intézkedés az öregségi, a rokkant-, a kiszolgált évek alapján járó és az eltartó elvesztése esetén kiutalt járulékokra vonatkozott volna. Ezenkívül a csernobili baleset felszámolásában részt vett személyek, valamint a hadseregből elbocsátottak is jogosultak lettek volna rá.
A cél a nyugdíjak 8,5-12 százalékos emelése volt (közel 300 hrivnya).
Ezáltal az átlagnyugdíj összege a jelenlegi 3064-ről 3370 hrivnyára növekedett volna. Az indexáció a tervek szerint 11 millió személyt érintetne, ám azt őszre halasztották.
Mint arról korábban már hírt adtunk, a Nyugdíjalap kárpátaljai kirendeltsége is hasonlóan rosszul áll. Tavaly minden igyekezete ellenére is jelentős összegű – mintegy 61,7 millió hrivnyás – tartozás halmozódott fel. Ebből 48 millióval az állam tartozik a kedvezményes nyugdíjakért, míg 13,6 milliós tartozás az elmaradt társadalombiztosítási járulékok révén keletkezett.
Kárpátaljának a nyugdíjak átutalására havonta 662 millió hrivnyára van szüksége.
Az Alap saját eszközeiből ennek mindössze a felét tudja előteremteni, a fennmaradó összeget az állami költségvetés állja. Megyénk költségvetéséhez hasonlóan a Nyugdíjalap is dotációra szorul. Ennek magyarázata, hogy vidékünkön kevés nagy iparvállalat működik, nem folyik be elegendő adó. Ezenkívül magas a munkanélküliség mértéke, ahogyan a munkaerő-elvándorlás is. Emiatt évről évre nagyobb nyomás nehezedik a Nyugdíjalapra: 2019. december 1.-re 183 900 munkavállaló mellett 269 600 nyugdíjast tartottak számon, ami azt jelenti, hogy egy dolgozó embernek átlagosan 1,4 idős embert kell eltartania.
Magyar Tímea
