Ukrajnában legalább öt, de a rosszabbik forgatókönyv alapján akár tíz százalékkal is visszaeshet a gazdaság teljesítménye a koronavírus-járvány okozta válság miatt. A múlt héten elfogadott új földtörvény elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folytassa Kijev hitelezését. Első lépésben 4 milliárd dollárt kaphat Ukrajna, de ehhez még a parlamentnek el kell fogadnia az államosított pénzintézetek védelmét szolgáló banktörvényt is.
A kijevi kormányzat az elnöki irodával közösen elkészítette a 2020-as évre szóló új makrogazdasági előrejelzését. Az eredetileg remélt 3,5-5 százalék közötti GDP-növekedés helyett 5-10 százalékos visszaeséssel számolnak. A kedvezőbb mutató abban az esetben lehet reális, amennyiben legkésőbb május közepéig véget érnek a szigorú karantén intézkedések, amennyiben elhúzódó leállással kell számolni, akkor kétszámjegyűvé duzzadhat a gazdaság zuhanása. Az infláció üteme 5,6-ról 8,7 százalékra nőhet, a munkanélküliség 1,3 százalékkal emelkedhet, s 9,4 százalékos lehet. Eredetileg 27-28 hrivnyás szinten jelezték a dollár éves átlagárfolyamát, amit most 29,5 hrivnyára módosítottak, de a pesszimistább becslések szerint az ukrán fizetőeszköznek az amerikai devizához mért értéke megdöntheti a korábbi negatív rekordot, ami 2015 februárjához köthető 30,01-es szinttel. Az euró esetében az antirekord 2018 januárjára datálható, amikor 35,66 hrivnyát adtak egy euróért.
Amin nem módosított a kormány, az a várható átlagkereset összege, ez a 2019-essel megegyező bruttó 11 ezer hrivnya maradt.
Ukrajnában március 11-től vannak érvényben szigorú karantén intézkedések, amelyek a cégek 65 százalékát hátrányosan érintik. Ideiglenesen 4 millióan maradtak munka nélkül, közülük egymillióan végleg elveszthetik állásukat. A kabinet 10,6 millió kisnyugdíjasnak egyszeri, ezer hrivnyás pótlékot ígér a kialakult válsághelyzet miatt.
Ugyan már több parlamenti képviselőnél is kimutatták a Covid-19 fertőzést, de a törvényhozás továbbra is ülésezik. A 450 fős Legfelső Tanácsban 259 vokssal elfogadták az új földtörvényt, ami egyik alapfeltétele az IMF-hitelnek. A jogszabály értelmében Ukrajnában 2021 júliusától lesz áruba bocsátható a mezőgazdasági hasznosítású földterület, először csak magánszemélyek vásárolhatnak, de 100 hektárnál nem többet. Jogi személyek csak 2024-től élhetnek a vásárlás jogával, egy társaság tulajdonába legfeljebb 10 ezer hektárnyi terület kerülhet. A sok vitát kavart külföldiek vásárlási jogáról egy későbbi referendum dönthet.
Ahhoz, hogy a valutaalap kiutalja a 4 milliárdos hitelt, még azt a a banktörvényt is el kell fogadniuk, ami kimondja, hogy az államosított bankot a korábbi tulajdonos semmilyen szín alatt nem kaphatja vissza.
A jogszabály elsődleges célja megakadályozni, hogy Igor Kolomojszkij befolyásos oligarcha visszaperelje a 2016 decemberében államosított Privatbankot, az ország legnagyobb pénzintézményét.
Az IMF hitelén túl Németország kancellárja, Angela Merkel is anyagi segítségét ígért Volodimir Zelenszkij elnöknek, s várhatóan 150 millió eurós hitellel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is Ukrajna megsegítésére siet. A jegybank pedig a tavalyi nyereségét, közel 43 milliárd hrivnyát utalt a költségvetés stabilizációs alapjába, amire égetően nagy szükség van, hiszen márciusban máris 10 százalékos hiány keletkezett a büdzsében, ami csak tovább nőhet.
Az országnak továbbá egy másik nagyon súlyos jelenséggel is szembe kell néznie, százezres nagyságrendekben térhetnek vissza az eddig külföldön dolgozó vendégmunkások.
Lengyelországban, ahol egymilliónál is többen lehetnek, minden harmadik ukrajnai munkavállalónak szűnt meg a munkája, de a többiek is kevesebb keresetre számíthatnak az elkövetkezendőkben. Ez azért lényeges elem, mert csak tavaly több mint 11 milliárd dollárt utaltak haza a külföldön dolgozók, amivel gyakorlatilag ők voltak az ország legnagyobb beruházói, hitelezői. A jövőben ez sem lesz már feltétlenül így…
