UMDSZ: sürgősen lépni kell a kárpátaljai magyar vállalkozók megmentéséért

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) hivatalos levélben kereste meg Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumát (KKM), amelyben a magyar kormánynak a COVID-19 vírus gazdasági hatásainak minimalizációjára tett törekvéseiből kiindulva javaslatokat fogalmazott meg a kárpátaljai magyarság szülőföldi gazdaságélénkítő programjaival kapcsolatosan. A Magyar Levente miniszterhelyettesnek címzett levél részleteiről dr. Spenik Sándort, az UMDSZ nemzeti tanácsának elnökét kérdeztük.

– Egészen pontosan mi motiválta a levél szükségességét?
– Ukrajna gazdasági helyzete abban különbözik a szomszédos országokétól, hogy már a járványos megbetegedések kezdete előtt is közel állt a csődhelyzethez, s csupán a nemzetközi pénzintézetek által nyújtotta hitelek révén tudta fenntartani magát. A kijevi kormány más államoktól eltérően gyakorlatilag magára hagyta a vállalkozói szférát, s a közelmúltban elfogadott költségvetés-módosítás is csupán néhány hét túlélési haladékot biztosít a gazdaság szereplői számára. A szakértői vélemények szerint az ukrajnai vállalkozások 65 százaléka mindössze 1 hónapot képes csőd nélkül átvészelni, további 25 százalék pedig a következő 3 hónapban húzza le a redőnyt. Ezen időszakban emberek tízezrei kerülnek utcára, s gyakorlatilag megélhetés nélkül maradnak. Mivel a gazdasági szférában foglalkoztatott emberek nagy része fizetéstől fizetésig él, május végére nagy részüknek még az alapvető élelmiszerek beszerzésére sem lesz lehetőségük. Ezek mind olyan tényezők, amivel komolyan számolni kell.

– És mi a helyzet Kárpátalján, az itteni gazdasági összkép mennyiben más?
– Sajnos, Kárpátalja gazdasága – amely elsősorban a városokban lévő kis- és középvállalkozásokra épült – is ebbe a kategóriába sorolható, s a karantén okozta jövedelem kiesései miatt többségük megélhetési gondokkal fog küzdeni. Hasonló problémákkal küzd a mezőgazdaság is – a felvásárlói és értékesítői hálózat akadozása, illetve megszűnése miatt a tavaszi primőröket kénytelenek önköltségi áron alul értékesíteni.

– Milyen konkrét javaslatokkal állt elő az UMDSZ?
– A fentiekből kiindulva fontosnak tartanánk, hogy segítséget nyújtsunk mind a vállalkozói szféra szereplői, mind pedig foglalkoztatottjai számára, hogy túléljék ezt a krízisidőszakot, s lehetőségük legyen a talpra állásra. Ebben fontos szerepe kell, hogy legyen az Egán Ede Alapnak, vagy más olyan struktúrának, amely képes ebben megfelelő szerepet játszani. A kríziskezelés érdekében ajánlatos lenne egy hiteles leltárt készíteni a rendelkezésre álló forrásokról, s a meglévő adatbázisok révén célirányos támogatást nyújtani azon vállalkozások részére, amelyek hajlandók tovább folytatni a termelést, illetve biztosítani képesek a munkahelyek fenntartását. Gyakran fogalmazzák meg azt a gondolatot, hogy „kétszer ad, aki gyorsan ad”. Ebből kifolyólag néhány döntést kellene sürgősen meghozni. Először is pozitív végkifejletig kellene eljuttatni a múlt évi vállalkozásfejlesztési és mezőgazdasági pályázatokat. Természetesen a jelen viszonyok közepette előfordulhat, hogy nem minden nyertes vállalkozó hajlandó belevágni a tavalyi tervei megvalósításába, azonban pótlólagos források biztosítása a jelen körülmények között lehetőséget biztosítana a túlélésre és a talpra állásra.
Ugyancsak nagy segítség lenne az Egán Ede programban a nagyberuházásos pályázatok tényleges beindítása. Időszerű lenne eredményt hirdetni az immár harmadik éve egy helyben toporgó programban, amely nem csupán a meglévő munkahelyek megőrzését, de újak létrehozását is eredményezné. Ez a jelenlegi helyzetben számos kárpátaljai magyar családon tudna segíteni.
Ugyancsak javasoltuk egy, a kis- és középvállalkozások segítésére irányuló támogatási csomag kidolgozását, amelyben a munkahelyeket továbbra is fenntartó vállalkozókat segítenénk bértámogatási hozzájárulás folyósításával. Összességében nem óriási összegekről van szó, ami ténylegesen az eredeti elképzést, azaz a helyi vállalkozások élénkítését és fejlesztését szolgálná. Az optimista prognózisok szerint is legalább 3 hónapos krízissel kell számolnunk, amely megfelelő ellenlépések nélkül teljes egészében padlóra küldheti a régió gazdaságát, s ezzel a kárpátaljai magyarságot is. Ezt kell megakadályoznunk, ha szeretnénk kiszámítható magyar jövőt építeni itt, Kárpátalján!

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó